A reklámmal összefüggő jogsértésekkel kapcsolatban két felügyeleti szerv látja el tevékenységét. A klasszikus reklámfelügyeleti jogkörökkel a Nemzetközi Hírközlési és Médiahatóság rendelkezik, míg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság azt ellenőrzi, hogy a reklám eljuttatásához szükséges adatok megszerzése jogszerűen, az érintett magánszemély hozzájárulásával történt-e. „Amennyiben ez nem így zajlott, jogszerűtlen adatkezelésről beszélünk” – szögezte le, hozzátéve, hogy aki tehát ilyen eljárást tapasztal, a hatósághoz fordulhat. Osztopáni Krisztián felhívta a figyelmet arra, hogy még jótékonysági célból sem lehet hirdetést kiküldeni anélkül, hogy ahhoz a címzett előzetes hozzájárulását adta volna.
Szintén jogszerűtlen az a viszonylag gyakori gyakorlat, hogy az adatkezelő cégek átadják egymásnak meglévő adatbázisukat. Mint azt az adatvédelmi szakértő elmondta, bár a törvény lehetőséget biztosít többes adatkezelésre, ennek azonban az a feltétele, hogy a felek közötti egyenrangú megállapodás következtében azokat egy közös cél érdekében használják fel. A hatóság által vizsgált legtöbb esetben azonban ez a feltétel nem teljesül, így jogszerűtlen adatkezelésről, adatbázis-értékesítéről van szó.
Ahhoz, hogy az érintettek hozzájárulása jogszerű legyen, szintén szükséges egy olyan közérthető adatkezelési tájékoztató, amely egyértelműen, jogi szakszövegek nélkül tartalmazza az adatkezelés módját, célját, s így tudatos döntést tesz lehetővé. Osztopáni Krisztián elmondása szerint a hatóság sok hiányosságot tapasztal ezen a téren is az adatkezelők részéről, hiszen a legtöbbször a tájékoztatás túl hosszú és nem közérthető. Másrészt pedig gyakori az a szintén jogellenes gyakorlat, hogy a szolgáltatók előre bejelölik a hírlevél-küldés hozzájárulásához szükséges jelölő négyzetet, s az érintetteknek azt maguknak kell eltávolítani, ha e-mail címükre nem szeretnének reklámokat kapni.
„A hatóság elsősorban az adatkezelőkre és nem a felhasználókra koncentrál, ennek keretében most is dolgozik egy olyan ajánláson, amely a megfelelő előzetes tájékoztatásnak a legmagasabb szintű követelményeit próbálja összefoglalni annak érdekében, hogy minél jobban megfeleljenek a törvényi követelményeknek és emellett az érintettek könnyen értelmezhető, jogi szakkifejezésektől mentes szövegben kapjanak tájékoztatást” – zárta szavait az adatvédelmi szakértő.
Még jótékonysági célból sem lehet jogszerűtlenül felhasználni adatbázisokat célzott e-mail üzenetek kiküldéséhez – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Osztopáni Krisztián. A NAIH adatvédelmi szakértője szerint gyakori, hogy a szolgáltatók a hírlevél-hozzájáruláshoz szükséges jelölőnégyzetet előre bejelölik, s a felhasználónak azt el kell távolítania, ha nem szeretne reklámüzeneteket kapni. Nagyobb tudatossággal tehát elkerülhetők a nem kívánatos levelek. A reklámmal kapcsolatos tevékenységeket két törvény is szabályozza. A 2008-as – amely szerint bármilyen áru, termék vagy szolgáltatás népszerűsítése reklámnak minősül - elsősorban gazdasági alapon határozza meg a tevékenységet. Egy korábbi, 2001-es törvény pedig az elektronikus hirdetések fogalmába nemcsak a reklámokat, hanem a társadalmi célú hirdetéseket is beleérti – mondta el Osztopáni Krisztián. Hozzátette: „Ahhoz, hogy egy reklám a törvény hatálya alá tartozzon, azt egy magánszemélyhez kell eljuttatni, ennek formája leggyakrabban az e-mail.”