Az adatkezelőknek az adatvédelmi törvényből fakadó kötelezettségük a felhasználóknak a személyes adatokhoz kapcsolódó előzetes tájékoztatása annak érdekében, hogy az érintettek az adatkezelés valamennyi lényeges körülményével tisztában legyenek. A gyakorlatban azonban az egyes online oldalak felhasználásának feltételeit csak nagyon kevesen olvassák el egy-egy internetes regisztráció során. „A honlapok kezelői a gyakran túl hosszú és bonyolult jogi nyelven megfogalmazott tájékoztatók miatt tulajdonképpen nem juttatják információhoz az érintetteket” – véli Osztopáni Krisztián.
Az adatvédelmi szakértő a jelenlegi gyakorlat helyett egy könnyen érthető formai szöveg alkalmazását javasolná a honlap kezelőinek, akik azonban úgy vélik, a jogszabályban megfogalmazott tájékoztatási kötelezettségüknek úgy tudnak a leginkább megfelelni, ha hűek maradnak a törvény szövegéhez.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság audit eljárás keretében vizsgálta az egyes oldalak tájékoztatási kötelezettségének gyakorlatát, s ennek során ajánlásában fogalmazta meg az észlelt pozitívumokat és negatívumokat. „Azt láttuk, hogy a tájékoztatók nagyon szerteágazóak, ugyanakkor egyik sem tud közérthetően fogalmazni. Éppen ezért az ajánlásunk célja egy egységes gyakorlat kialakítása, amely szövegében az átlagember számára érthetően az általános követelményekre fókuszál” – mondta. Kiemelte: az infótörvény előírása szerint az adatkezelés céljáról, időtartamáról, jogalapjáról és az adatokhoz hozzáférők köréről kell tájékoztatni az érintetteket. Emellett ki kell térni az oldalt használók jogaira és jogérvényesítési lehetőségeire. „A tájékoztatásra vonatkozó kötelezettséget két dologgal szélesítettük ki: az érintetteket az adatok forrásáról és a kezelt adatok köréről kérésre tájékoztatni kell. Eleve úgy kell tehát az adatkezelőknek a rendszert kialakítaniuk, hogy az rögzítse, az illető hol és mikor járult hozzá az adatok kezeléséhez” – hívta fel a figyelmet.
Az adatkezelés akkor jogszerű, ha megfelel a törvényben meghatározott négy feltételnek. Ilyen a tájékoztatás, valamint az önkéntes, határozott és félreérthetetlen hozzájárulás az adatokhoz. „Ennek megfelelően nem fogadható el, ha az adatkezeléshez való hozzájárulásra szolgáló jelölőnégyzet eleve ki van pipálva, így ugyanis passzív módon járul hozzá az érintett adatainak felhasználásához” – mutatott rá az adatkezelő egy gyakori problémára.
A hatóság ajánlásában emellett kiemelt figyelmet fordít a sajátos helyzetű személyek – például vakok és gyengénlátók – tájékoztatására. „Az adatkezelésnek ugyanis az infótörvény alapján tisztességesnek kell lennie, ebből levezethető, hogy a honlapot felkereső valamennyi személy számára egyenlő jogot kell biztosítani” – zárta szavait Osztopáni Krisztián.
Az internetes oldalakra történő regisztráció feltétele a felhasználási feltételek elfogadása, ezzel együtt a személyes adatok kezeléséhez történő hozzájárulás. A valóságban azonban a felhasználók többsége nincs tisztában azzal, mihez járul hozzá, az adatkezelési tájékoztató bonyolult jogi megfogalmazása és hosszúsága miatt ugyanis nem sokan olvassák el annak szövegét. Ezen változtatna ajánlásával a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, melynek részleteiről Osztopáni Krisztián adatvédelmi szakértő beszélt a Rádió Orienten.
