Az uniós vállalkozások átlag 22 százaléka vásárolt felhőalapú szolgáltatásokat. Ez a részesedés lényegesen magasabb volt a nagyvállalatoknál (45 százalék), mint a kis- és középvállalkozásoknál (21 százalék). A tagállamok közül 2016-ban leginkább Finnországra (57 százalék), Svédországra (49 százalék) és Dániára (42 százalék) volt jellemző, hogy a vállalkozások felhőalapú szolgáltatásokat vásároltak. Magyarországnál csak Bulgária, Románia, Lettország, Lengyelország és Görögország vállalkozásai használták ki kevésbé a felhőalapú infrastruktúra adta lehetőségeket.
Egyébként a közvélekedéssel szemben szűkebb régiónkban igen nagy népszerűségnek örvend a felhőszolgáltatások nyilvános változata. Magánemberként az internetet használó polgárok 30 százaléka használ felhőszolgáltatásokat Magyarországon, ami alig marad el az unió 32 százalékos átlagától. E tekintetben 21 százalékkal a lengyelek a sereghajtók, a svédek pedig messze kiemelkednek 48 százalékos arányukkal. Korábban a Bitport.hu arról számolt be, hogy a felhőpiaci magyarországi költések összértéke 2016-ban, beleértve a privát felhőt is, elérheti a 47 millió dollárt. Nálunk is, hasonlóan a régió más országaihoz, a nyilvános felhő a legnépszerűbb, részesedése meghaladja a 70 százalékot. Ha hozzávesszük az ugyancsak a publikus kategóriába sorolt, fokozottabb biztonságú virtuális privátfelhő-szolgáltatásokat (ez az IDC terminológiája szerint ugyancsak publikus szolgáltatásnak számít), akkor a nyilvános felhő már 84 százalékát fedi le a teljes magyarországi felhőpiacnak, a valódi privátfelhő-megoldások pedig alig 16 százalékot képviselnek.
