A miniszter kitért arra, hogy a felsőoktatásban több lépcsőben emelkednek a bérek a jövő évtől. Első lépésként januárban 15 százalékkal nő minden oktató és kutató bére, erre 2017-ben és 2018-ban újabb öt-öt százalékos emelés épül, így a növekményt alapul véve összesen 27 százalékos többletre számíthatnak az érintettek. Ezzel az egyetemi tanárok átlagosan nettó 66 ezer, a docensek 48 ezer, az adjunktusok 33 ezerrel forinttal többre számíthatnak, az intézkedés 16 ezer embert érint - mondta.
Rámutatott: ez a béremelés a kancellárok és a rektorok együttműködésének köszönhető, a felsőoktatás megteremtette a béremelés fedezetét, amelyhez a kormány 2017-2018-ban újabb forrásokat tesz hozzá. A miniszter kiemelte a Felsőoktatási Kerekasztal munkáját, a rektori konferencia és a hallgatói önkormányzatok együttműködését. Közlése szerint ez egy jó példa, egy nemzetstratégiai, fontos ágazatban így is szót lehet érteni egymással.
A magyar reformok működnek, és ha valahol, akkor ez a felsőoktatásban különösen igaz - hangsúlyozta Balog Zoltán, aki hozzátette: ma nincs adósság a felsőoktatás területén, stabil alapon állnak az intézmények. Jelezte: a hallgatók 10 százaléka ma már külföldről érkezik. Akkor válhat sikerágazattá a felsőoktatás, ha azt a külföldi hallgatók számára is vonzóvá tudják tenni, ezért a több mint 26 ezres létszámukat szeretnék tovább növelni - mondta.
Szólt a duális képzések elindításáról is, és utalt arra: több száz hallgató kezdte meg ilyen formában tanulmányait. Ez azt jelzi, hogy a gazdaság és a felsőoktatás világának egymáshoz közelítése szintén sikeres volt - állapította meg a miniszter, aki kitért a doktori képzés átalakítására, az ösztöndíjak jelentős emelésére is. Megjegyezte: két év után nagyon komoly minőségi szűrő lesz a képzésben.
Az ünnepségen részt vett Palkovics László felsőoktatási államtitkár, aki a megbízások átadása után hangsúlyozta: az a teljesítmény, amit az elmúlt egy-másfél évben elértek, mindenképpen kiemelkedő. A felsőoktatási intézmények és a politika közötti távolságot mára sikerült csökkenteni - mutatott rá. Az eredmények között említette a felsőoktatási stratégia megalkotását, amely tartalmazza, hogyan nézzen ki a felsőoktatás 25 év múlva, hogyan gazdálkodjanak azzal a tudással, amely a felsőoktatási intézmények birtokában van. Jelezte: a stratégiához kapcsolódva hatvan akciót rögzítettek, ezek jelentős részét már kimunkálták. Egyetemi tanárnak lenni összetett dolog, ők azok, akik tulajdonképpen az egyetem tevékenységét meghatározzák - mondta.
Ahogy tudomány sincsen tudós nélkül úgy a magyar felsőoktatás sem létezik a jó egyetemi tanárok nélkül - mutatott rá Balog Zoltán kedden, amikor rektori, egyetemi és főiskolai tanári megbízásokat adott át Budapesten. Az emberi erőforrások tárcavezetője hangsúlyozta, egyaránt fontos, hogy felsőoktatási intézményeink itthon és külföldön is megállják helyüket. Kiemelte: ebben kulcsszerepet töltenek be az egyetemi tanárok. A most megbízásukat átvevők valamennyien hosszú évek óta végeznek oktatói, kutatói, oktatásszervezői munkát - közölte a tárcavezető, hangsúlyozva: ez eleve elhivatottságot feltételez, amit szeretnének most megköszönni. Egyetemi tanárnak lenni közügy és közfelelősség, az egyetem egyszerre értékőrző és értékképző intézmény - összegzett Balog Zoltán, az egyetemi tanárokat az erős tanítói rend tagjainak nevezve.
