A X. Infotér Konferencia kedd délelőttje bővelkedett a magvas gondolatokban, és a közlekedés iránt fogékonyak tényleges muníciót, átfogó körképet kaptak arról, hogy merre is tart most a földi, légi és közösségi közlekedés.
Az eseményt Dr. Gál András Levente a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és Dr. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere nyitotta, aki többször kitért arra, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása 14 százalékkal növeli a globális GDP-t, itthon pedig a GDP 20 százalékát a digitális gazdaság állítja elő, és közel 400 ember dolgozik a digitalizácóhoz köthető ágazatokban.
Sofőr helyett robotot a volán mögé?
A mobilitással és közlekedéssel kapcsolatos kihívásokra is reflektált az ITM minisztere, aki a környezet terhelését, és a közlekedés stabilitását, biztonságát nevezte meg az új erőpróbának.
Ami a közlekedés biztonságát illeti, az ITM minisztere szerint a jármű autonóm mivoltának növekedése jelenti a megoldást a balesetek csökkentésére, az út infrastruktúra maximális kihasználására és a káros kibocsátás csökkentérése. Utóbbi a mesterséges intelligenciának köszönhető, ami a lehető legkisebb forgalmú útra tereli az autót, így elkerülve a dugóban ülést, és ezáltal a hosszabb idejű menetidőből fakadó környezeti terhelést.
Míg az infrastruktúra kihasználása szintén a mesterséges intelligencia pontosságából fakadhat, ami főként a kamionokforgalom esetében jelenthet látványos átalakulást: az önvezető kamionok képesek lehetnek akár egy méter féktávolsággal közlekedni egymás mögött, balesetmentesen, egymással állandóan kommunikálva.
Vasutas helyett okoskarbantartás
A vasútközlekedésben is érzékelhető a digitalizáció iránti érdeklődés. Dr. Homolya Róbert a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. elnöke az utasok jegyvásárlási szokásairól beszélt, ami jól reflektált arra, hogy az emberek igenis igénylik az online jegyvásárlást, a kényelmes, várakozás nélküli megoldásokat. A jegyvásárlás 30 százaléka ugyanis már önkiszolgáló rendszereken keresztül zajlik.
A mesterséges intelligencia a vonatközlekedésben úgy vethető be, hogy egyszerűbbé teszi a vasúthálózat infrastruktúrájának karbantartását.
„Jelenleg egy 7000 kilométeres területet kell karbantartanunk. Nem mindegy, hogy ezt humán vagy informatikát alkalmazó rendszerekkel tudjuk vizsgálni, analizálni, és ezáltal tudni, hogy milyen beavatkozást kell végrehajtani” – mondta a MÁV elnöke a keddi konferencián.
Drónok, repülők és mesterséges intelligencia
A szárazföldi közlekedés után a horizont felé vettük az irányt, a légiközlekedésről pedig Szepessy Kornél, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, aki izgalmas átalakuláson kalauzolta keresztül a hallgatóságot.
A mesterséges intelligencia ugyanis nagyon komoly szerepet vállal a légiközlekedés fejlődésében. Például teljesen új dimenziót nyit a forgalmi előrejelzéssel kapcsolatos alkalmazásokban, a légitársaságok útvonalválasztását támogató megoldásokban, de a dinamikus légtérkonfiguráció, a beszédfelismerő rendszerek, a képfelismeréssel történő futóályán található idegen tárgyakra vonatkozó jelzések és a drónok forgalommenedzsmentje is ide sorolható.
Ami a drónokat illeti, néhány év múlva közel 27 000 vezető nélküli drón repkedhet a légtérben. Ezek balesetmentes, a légiforgalom megzavarása nélküli működése és menedzselése a mesterséges intelligencia nélkül gyakorlatilag nem kivitelezhető.
Városüzemeltetés kamerán keresztül
A mesterséges intelligencia vezérelte kamerarendszerek azonban nem csak a reptéren és a légiközlekedésben hozhatnak új érát, hanem a városüzemeltetésben is.
„A mesterséges intelligenciával sokkal jobb minőségű rendszámfelismerést lehet csinálni. Sokkal jobb egy ilyen rendszer, hiszen a már meglévő kamerarendszerekkel, infrastruktúrával egyszerűbben össze lehet kapcsolni. Ezeket a rendszereket meg lehet tanítani olyan dolgokra, amire más rendszereket nem” – hangzott el az előadásban.
Kósa Gábor példaként erre az USA-ban működő kamerarendszereket hozta, amelyek képesek felismerni az államonként eltérő mintákat a rendszámokon. „Ha nem öntanuló rendszereket építünk fel, akkor egyszer eljutunk oda, egy végtelenbe nyúló fejlesztési folyamatunk lesz” – mondta előadásában.
Noha a jelenlegi infrastruktúra egyelőre azt teszi csak lehetővé, hogy a közlekedési dugók enyhüljenek, az MI-ban rengeteh kiaknázatlan lehetőség rejlik.
Mikroközlekedés mozgatja a jövő városait?
A délután a kerekasztal-beszélgetéseké volt, ahol a közösségi közlekedés került alaposan górcső alá. Olybá tűnik, hogy csak nem a környező nagyvárosok, de Budapest is a mikroközlekedés fellegvárává növi ki magát rövid időn belül. A szakértők szerint pedig a rollerek, a biciklik és a motorkerépárok, és egyéb közlekedési megoldások, rejtik az élhető város titkát.
„Vannak a nagyvárosok, van Budapest, és a turisztikailag frekventáltabb részek és az ’egyéb’ települések. Az innovatív technológiák különféleképp jelennek meg ezek a területeken. Budapesten például meg lehet jeleníteni ezeket, mert képes eltartani az új közlekedési megoldásokat, a nagyobb településeken viszont csak egy bizonyos szintig lehet lemenni. Végül vannak a – minden pejoratív fennhang nélküli – ’egyéb’ települések, ahol nagyon nehéz ezeknek az eszközöknek a bevezetése vagy fenntartható módon való használata, mert nincs meg az a kritikus tömeg, mi el tudná tartani” – hangzott el a délutáni beszélgetésen.
A jövőben az elektromobilitás kérdésköre erősödni fog, és az új mikromobilitási eszközök is szabályzásért kiáltanak, ugyanakkor a közlekedés transzformálódása, átalakulása a mesterséges intelligencia égisze alatt, nagyon ígéretes változásokat hozhat.
