Ugyan az interneten megjelenő információk legnagyobb részét továbbra is angolul írják, a nemzeti nyelvek aránya növekszik az online tartalmak körében - ez volt a közelmúltban az akadémiai kutatóintézet szervezésében Budapesten rendezett META-FORUM 2011 tudományos konferencia egyik fontos megállapítása. Egy ott ismertetett felmérés szerint ügyintézéskor, online vásárláskor az emberek többsége legszívesebben az anyanyelvét használja. - Ez is azt mutatja, hogy olyan, európai szinten összehangolt nyelvtechnológiai fejlesztésekre van szükség, amelyek az üzleti szempontból megkerülhetetlen angol mellett az egyes országokban beszélt kisebb nyelvek használatának jelentőségét is szem előtt tartják - véli Váradi Tamás. Az utóbbi harminc évben robbanásszerű fejlődést mutató számítógépes nyelvészet művelői számára a napról napra bővülő digitális tartalmak kiváló forrást jelentenek kutatásaikhoz. A világhálón fellelhető információmennyiség azonban hagyományos eszközökkel feldolgozhatatlan. A kutatók algoritmusok és statisztikai eljárások segítségével teszik alkalmassá az adathalmazt az elemzésre. A nyelvészek csak ilyen előkészítés után tudják a szövegek tartalmi oldalát vizsgálni, például az egy-egy konkrét témához fűződő érzelmi viszonyt.
Az európai nyelvtechnológiai kutatás-fejlesztésben vezető szerepet betöltő MTA Nyelvtudományi Intézet falai között folyó munkát külföldön és Magyarországon is elismerik. Váradi Tamás, aki március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át Pálinkás Józseftől, az Akadémia elnökétől, felhívta rá a figyelmet, hogy jelenleg az Európai Bizottság által odaítélt összes infokommunikációs technológiai projektből hármat magyar partner vezet, közülük pedig a két nyelvtechnológiai témájút a Nyelvtudományi Intézet koordinálja. - Intézményünk tudományos tevékenysége szempontjából kiemelt jelentőségűnek tartom, hogy a Lendület program keretében a Nyelvtudományi Intézetben alakíthat kutatócsoportot Surányi Balázs, az idei nyertesek egyetlen társadalomtudományokkal foglalkozó kutatója – mondta. – A kiváló felkészültségű, fiatal tudós már eddig is szoros kapcsolatban állt az intézettel. Munkacsoportja új lendületet adhat az elméleti és kísérleti nyelvészeti kutatásoknak, ami alapvetően meghatározhatja az intézmény elkövetkező éveit.
A nyelvtechnológiai kutatás-fejlesztés egyik fő célja, hogy az ember nyelvi tudását a számítógéppel feldolgozhatóvá tegye, és így megkönnyítse a digitális eszközökkel való kommunikációt. Váradi Tamás, az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatóhelyettese szerint a legújabb technológiák hozzájárulhatnak, hogy a felhasználók anyanyelvén is egyre több digitális tartalom váljon elérhetővé.
