Szabó Máté szerint a magyar rendőrség még nincs felkészülve a 21. század infokommunikációs kihívásaira. Az alapjogi biztos az MTI-hez eljuttatott közleményében - egy nemzetközi projekt tapasztalatai alapján – azt írta: „A rendőrségnek a közösségi portálokon is képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan kommunikáljon az interneten szerveződő tömegdemonstrációk mozgatóival.” A közlemény szerint a GODIAC-projekt egyik legfontosabb célja annak kidolgozása, miként lehet alkalmazni az új infokommunikációs technológiát arra, hogy konstruktív párbeszédet, "közrendvédelmi partnerséget" eredményezzen a rendőrök és a szintén elsődlegesen a virtuális térben hálózatokat alkotó tüntetők között a közrend megzavarásának és a tüntetések elfajulásának megelőzésében. A projektben az ombudsman munkatársai két éve aktívan részt vesznek, és az új felismeréseket a magyarországi demonstrációk vizsgálatában is hasznosítják.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a közleményben kitér arra, hogy jelenleg négy demonstráció rendőri kezelésének körülményeit elemzik a biztos munkatársai. Vizsgálják a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalban az aktivisták "irodafoglalásával", a 2011. december 23-i Kossuth téri tüntetéssel, az MTVA épülete előtti éhségsztrájkkal, valamint 2012. január 2-án az Operaház előtti tüntetésekkel kapcsolatos rendőrségi jogalkalmazási gyakorlatot.
Mint írták, folytatódik az a vizsgálatsorozat, amelyre még Sólyom László korábbi köztársasági elnök 2007-ben ombudsmanná jelölésekor kérte Szabó Mátét. Az ombudsman 2008-ban a gyülekezési jog érvényesülését vizsgáló projektet indított, és munkatársaival azóta is rendszeresen foglalkozik a tüntetések és más tömegrendezvények rendőri kezelésének alapjogi problémáival mind panaszok, mind hivatalból indított vizsgálatok alapján.
A közleményben rögzítették azt is, hogy a tüntetések egyre többször lépik át a nemzeti kereteket, miközben fejlődnek a tüntetési taktikák is. A demonstrációk nemzetközivé válásával szükségessé vált a rendőri tudás "nemzetköziesítése" is.
Mint hozzátették, egész Európában kihívást jelent, hogy a rendőrségnek egyfelől garantálnia kell a biztonságot, másfelől viszont lehetővé kell tennie, hogy az állampolgárok szabadon gyakorolhassák a jogaikat. Ennek támogatására jött létre 2009-ben a GODIAC-projekt 11 országból 20 partnerszervezet (rendészeti szervek és kutató, illetve oktatási intézetek, valamint az ORFK és az alapvető jogok biztosának) részvételével.
Az ombudsmani hivatal közlése szerint az eredményeket és felismeréseket összegző legutóbbi, svédországi konferencián a témák között szerepelt, hogy a 21. század tömegtüntetéseinek egyik újdonsága a közösségi oldalak használata a megmozdulások szervezésében. A rendőrségnek tehát az olyan oldalakon mint a Facebook vagy a Twitter is képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan kommunikáljon az interneten szerveződő tömegdemonstrációk mozgatóival.
A hivatal megállapítása szerint az ilyen módszerek a magyar rendőrség eszköztárában még nem szerepelnek, sőt, a GODIAC-projektben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a közösségi oldalak közvetítő lehetőségei egyelőre még nem tudatosultak a magyar rendőrségi gyakorlatban. A londoni rendőrség, a Metropolitan Police például a közösségi oldalakon aktívan kommunikál a rendezvények ideje alatt is, és csaknem 1600 bejegyzése van a Twitteren. Ezzel szemben a Magyar Rendőrség nevű felhasználó mindössze 14 bejegyzést tett közzé, a legutóbbit 2010 februárjában - mutatott rá a hivatal.
