Jelen helyzetben a központi téma adta magát, hiszen a koronavírus járvány valamennyiünk életére hatással volt és lesz is még egy jó darabig. Megváltoztak a hétköznapjaink, megváltozott a munkavégzés, az oktatás, a termelés. A COVID-nak köszönhetően az elmúlt időszakban felértékelődtek a digitális megoldások, megnőtt a gyorsaság és a biztonság iránti igény. Eljutottunk az újra indulás fázisába, amiben szakértők szerint meghatározó szerepe lesz az informatikának. Kétség nem fért, hozzá, hogy az idei online Infoparlamenten arról kell beszélni, hogy az információs társadalom hogyan segítheti a visszatérést és arról is milyen új megoldásokra számíthatunk a járványból leszűrt tapasztalatoknak köszönhetően.
Soltész Attila, az Infotér elnöke köszöntőjében azt mondta, úgy látja az elmúlt időszaknak az informatikai volt a nyertese. Most azonban nem szabad elkényelmesedni, a szektor szereplőinek azon kell dolgozniuk, hogy hogyan tehetnek még többet, még jobban azért, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban történjen meg a digitalizáció. Az informatikának a válság után a versenyképesség kialakításában sorsdöntő szerepe lesz. Az elnök úgy látja, digitális fejlődés nélkül megreked a társadalmi felzárkóztatás és tovább működik a területet érintő külföldi agyelszívás.
Gál András Levente, az ITM, Digitális Jólét Programjának szakmai vezetője a járvánnyal kapcsolatos legnagyobb eredménynek azt nevezte, hogy minden érintett magyarországi szereplő összefogott, hogy modellezni tudják a COVID terjedését. A jövő feladataival kapcsolatban azt mondta, a kormányzatnak a nemzeti adatvagyon megőrzésére kell hangsúlyt helyezni.
Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója is arról beszélt, hogy a gyors váltás volt az egyik legfontosabb feladat a járvány kirobbanásakor. A távmunkához, és az otthoni tanuláshoz, a szolgáltatások online intézéséhez informatikai eszközökre és megoldásokra volt szükség. Az érintettek egész jól megoldották a feladatot. Ezek után most ott tartunk, hogy a bevezetett technológiáknak ki kell érdemelniük az emberek bizalmát. Le kell rombolni a felhő szolgáltatásokkal kapcsolatos ellenérzéseket, olyan megoldásokat kell kialakítani, amelyek között szükség esetén váltani lehet, és olyan szabályozási környezetet kell létrehozni, ami támogatja a digitalizációs törekvéseket.
Solymár Károly Balázs, az ITM digitalizációért felelős helyettes államtitkára az új Nemzeti Digitalizációs Stratégia pilléreiről beszélt. Ez a terv fogja majd össze a szakterület kormányzati intézkedéseit, amelyek a következő uniós programozási ciklus tervezésének alapját fogják adni.
A Digitális Infrastruktúra pillér egyik feladata, hogy a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya elérje a 96%-ot. A Digitális Készségek területén a készséggel nem rendelkezők aránya 2% alá csökkenjen. A Digitális Gazdaság pillér kitűzött céljai között az szerepel, hogy az integrált vállalati folyamatokkal rendelkező vállalkozások aránya haladja meg a 30%-ot. A Digitális Államban pedig az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak aránya 90% felett legyenek. A tervek szerint minden célt 2030-ig kellene megvalósítani.
