Ötből négy fertőzés okozott jelentős problémát az érintetteknek. Leggyakrabban (35 százalékban) a felhasználók a számítógép teljesítményének lassulását észlelték, 30 százalékuk tapasztalt zavaró reklámokat (például a böngésző nem kívánt weboldalakra irányította őket), és a megkérdezettek 20 százaléka talált kéretlen programokat készülékén. A fertőzés legveszélyesebb következményei között szerepelt az operációs rendszer beállításainak megváltoztatása a felhasználó tudta nélkül (17 százalék), a személyes adatok elvesztése (10 százalék), vagy ellopása (8 százalék), a jogosulatlan publikálások, vagy közösségi oldalakon történő lájkolások (9 százalék) és a webkamera meghackelése (6 százalék).
Mi több, a válaszadók 11 százaléka említette, hogy fizetniük kellett a kiberbűnözőknek, hogy feloldják készülékük blokkolását, vagy dekódolják személyes fájljaikat (6 százalék) egy ransomware fertőzés után. Összességében minden harmadik felhasználó (33 százalék) tapasztalt pénzügyi veszteségeket egy rosszindulatú fertőzés következményeként. Ugyanúgy, ahogy a bűnözőknek váltságdíjat kell fizetni, az áldozatoknak pénzt kell költeniük az adatok vagy az eszköz helyreállítására, valamint a fertőzés hatásának kiküszöbölésére szolgáló szoftverekre, sőt egyes esetekben új eszközt kell vásárolniuk. A pénzügyi veszteséget okozó esetekben a támadás átlagos költsége elérte a 140 dollárt.
Egy rosszindulatú fertőzés költségei és kellemetlen hatásai elkerülhetők egy kis óvatossággal. Például ne helyezzünk ellenőrizetlen USB pendrive-ot a készülékbe, csak hivatalos app áruházat használjunk, tartsuk állandóan naprakészen az operációs rendszert és alkalmazásokat, használjunk minőségi vírusirtót, valamint ellenőrizzük a fájlokat egy biztonsági megoldással, mielőtt megnyitnánk azokat.
Leginkább windowsos számítógépeken fordultak elő rosszindulatú programok, a Windows felhasználók 83 százaléka nyilatkozta, hogy az elmúlt 12 hónapban kár érte. Azonban az Android és Mac OS X felhasználók sem immunisak, ugyanis 13, illetve 6 százalékuk számolt be fertőzésekről saját eszközeiken. Az európai felhasználók 5 százaléka úgy véli, hogy az eszköze azután vált fertőzötté, hogy egy gyanús honlapot látogatott meg. Valaki más USB meghajtóját, egy másik fertőzött eszközt, valamint egy legitim programként álcázott fertőzött alkalmazás telepítését a megkérdezettek 8 százaléka nevezte meg a fertőzés okaként. A megkérdezettek 7 százaléka azt mondta, hogy eszköze egy e-mail melléklet megnyitása után fertőződött meg, míg a megkérdezettek nagyobb része, 13 százaléka, nem tudta megmondani, hogyan került a rosszindulatú program a készülékére.
