Sok sajtóorgánumból a digitalizáció napról napra előkerül, mint fontos kormányprogram, mint az ország jövőjének egyik kulcsa, és mint olyasmi, ami mindenkit érdekel, hiszen zsebünkben hordjuk telefonunkat, figyeljük a televíziót, a hírek minden formáját. Hogyan leszünk versenyképesek, hogyan leszünk gazdaságosabbak és hogyan tudunk jobban élni – ezek mindenkit érdekelnek. Ez a téma alapvetően fogja befolyásolni jövőnket – mondta Kroó Norbert fizikus, akadémikus a Kossuth Rádió Az este – a házigazda… című műsorában.
Vendége Monostori László informatikus, akadémikus, a nemzeti informatikai platform vezetője volt. Monostori elmondta, életútja a digitális számítástechnika kezdetével egyszerre indult. Eleinte az informatika és programozás felé irányultak tanulmányai, végül termelésinformatikai szakirányon végzett az egyetemen. Véleménye szerint így az ipar 4.0 minden oldalát ismeri, a logisztikai, gyártási és informatikai oldalakat is.
A termelés-automatizálás sokak számára ördögtől való dolognak hangzik, hiszen azt is jelentheti, hogy a kétkezi emberi munkát felválthatják a gépek – hangzott el a műsorban. Monostori ennek kapcsán felhívta a figyelmet: amennyiben történelmi áttekintést végzünk, akkor kiderülhet mindenki számára, hogy a technika és a gépek megjelenése mindig segítséget nyújtott az emberek számára.
Hozzátette: természetesen mindig voltak olyan rétegek, akik ezt nehezen szokták meg, manapság már elképzelhetetlen lenne, hogy emberek úgy dolgozzanak egy gyárban, hogy nincs jelen a villamosság és a számítástechnika.
Minőségi és mennyiségi változás
A számítógépek, a robotika és a technika megjelenése az újabb ipari forradalomnak köszönhetően mennyiségi és minőségi változást is magával hozott – hangsúlyozta Monostori, majd hozzátette: az ember szerepe minden bizonnyal meg fog változni.
Leginkább ezt azzal lehet érzékelhetővé tenni, hogy jelenleg a robotok ismétlődő feladatokat végeznek, az emberektől elzárt helyen – fogalmazott az akadémikus.
Hatalmas segítséget adnak az embereknek, így egyre inkább afelé mozdulunk el, hogy az új technológiákkal ember-robot kooperáció jön létre, lényegében egy munkatérben tudnak dolgozni a jövőben. Ehhez természetesen még több fejlődésre van szükség, de ennek hamarosan tanúi lehetünk – fejtette ki véleményét Monostori László.
Kroó Norbert hozzáfűzte: már az első ipari forradalom idején nagy sztrájkolási hullámok kezdődtek azért, mert azt gondolták, hogy a gépek elveszik az emberek munkáját. Ez nem következett be, és továbbra sem fog, csupán az, hogy az emberektől magasabb szintű munkát követelnek a technológiák. Ebből pedig az következik, hogy fontosabb lesz a tanulás, a tudás, ennek okán jobban fizetett állások fognak kialakulni – fejtette ki Kroó.
Informatikus hiány van hazánkban
Monostori kifejtette: különböző felmérések szerint több mint 20 ezer informatikus hiányzik Magyarországon. A magyarországi Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformnak közel száz tagja van. A platform által készített felmérésből kiderült, hogy az emberhiányra panaszkodnak a vállalatok – mondta az akadémikus.
Véleménye szerint az oktatásra kell nagy hangsúlyt fektetni. Kifejtette, a Nemzeti Technológiai Platform a magyar kormánnyal együttműködve mintarendszereket és technológiai központot hozott létre, kutatásfejlesztés és oktatás céljából.
Az átlagemberek számára is elérhetővé kell tenni a tanulási lehetőségeket, ezzel emelhetjük a versenyképességet – tette hozzá Kroó Norbert.
