A szabolcsi vízügyi szervezet igazgatója a projektnyitón hangsúlyozta, hogy a fejlesztés rendkívül fontos, hiszen a Felső-Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet számítani magas és heves árhullámok kialakulására. A folyók mentén 116 településen 180 ezer ember él, akiknek biztonsága megköveteli, hogy veszélyhelyzet esetén időben megtörténjenek a védelmi intézkedések, és ezt szolgálja a svájci támogatással megvalósuló információs rendszer tökéletesítése - mondta Bodnár Gáspár. Hozzátette, hogy olyan számítógépes háttér jön létre, amelynek hidrológiai modellszámításaival számszerűsíthetik a várható árvízszintek emelkedését, az árvízvédelmi létesítményekre gyakorolt várható hatását, meghatározhatják a mértékadó vízmagasságok nagyságát.
Lucza Zoltán, a vízügyi igazgatóság projektvezetője közölte: a három új hidrológiai mérőállomást a Lápi-főcsatornán, az újtyukodi szivattyútelepnél és a szamossályi zsilipnél hozzák létre, és integrálják a meglévő távmérő rendszerbe. Új szoftvert és három számítógépet, továbbá 30 EDR rádiókommunikációs készüléket is beszereztek már, amelyeket szeptember végéig hozzákapcsolnak a hálózathoz.
A projektvezető megemlítette, hogy a Felső-Tiszán a magyar-ukrán távmérő rendszerben jelenleg 68 állomás közöl ötpercenként árvízvédelmi adatokat a szakemberekkel. Ez rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen a Felső-Tisza jelenti a legnagyobb árvízveszélyt, vízhozamának intenzitása óránként 25-40 centiméter is lehet, a folyó vízszintje akár tíz méterrel is megemelkedhet - hangsúlyozta. Árhullám esetén így rendkívül rövid idő áll rendelkezésre a védekezés megszervezéséhez, amit ezentúl jelentős mértékben segít majd az új informatikai rendszer.
