Valóban veszélybe sodorja-e az ACTA a szabadságjogokat és a fejlődő országok hozzáférését a generikus gyógyszerekhez? Erre a két kérdésre várták szakértők és civilek véleményét az Európai Parlamentben rendezett workshop szervezői. A két pontra vonatkozó vélemények különösen fontosak, ugyanis a legtöbb kritika épp ezek tekintetében éri a nemzetközi megállapodást, amelyet 2012. január 26-án írt alá az Európai Unió és annak 21 tagállama, köztük Magyarország.
Az Európai Parlament közleménye szerint a márciusi rendezvényen számos hasznos vélemény elhangzott, amelyet az EP-képviselők mérlegelhetnek, mielőtt az ACTA jóváhagyásáról szavaznának.
A szabadságjogok kérdésében felszólaló Dr. Olivier Vrins, az Altius jogi tanácsadó cég részéről kifejtette, az ACTA kimondja, hogy a megállapodás rendelkezéseit az alapjogok tiszteletben tartásával kell átültetni. Ilyenformán a dokumentum nem veszélyezteti az európai polgárok alapjogait – vélekedett.
Rupert Schlegelmilch, az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgatóságának munkatársa biztosította a jelenlévőket arról, hogy a Bizottság rendkívül komolyan veszi az állampolgári jogokkal kapcsolatos aggályokat. Hozzátette viszont, hogy meglátása szerint nincs ok az aggodalomra. Mint mondta, a szellemi tulajdon védelme, a magánélethez való jog és az internethez való hozzáférés ugyanolyan fontos, és a Bizottság úgy látja, az ACTA megfelelő egyensúlyt teremt ezek között.
A generikus gyógyszerekkel kapcsolatosan Dr. Meir Pugatch, a Haifai Egyetem tanára elmondta, hogy az ACTA nem befolyásolja a generikus gyógyszerekhez való hozzáférést, mivel a megállapodás nem vonatkozik a szabadalmakra. A szakértő szerint a veszélyt nem az ACTA rendelkezései jelentik, hanem a hamis és a rossz minőségű gyógyszerek, amelyek súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak, és amelyek piacra kerülését mindenképpen akadályozni kell. Dr. Pugatch kiemelte, hogy a gyógyszerhamisítás főként a szegény országokban jelent problémát, ezért az ACTA alkalmazása esetén a fejlődő országok a jövőben ugyanúgy hozzájuthatnak majd a generikus gyógyszerekhez, mint korábban.
David Martin, az ACTA parlamenti témafelelőse valamelyest kritikusabb hangot ütött meg. Szerinte több kérdés még nyitott azzal kapcsolatban, hogy miként befolyásolhatja a megállapodás a generikus gyógyszerekhez való hozzáférést. „Nem tudjuk, hogy a határellenőrzéskor miként különböztetik meg a hamis gyógyszereket a generikus gyógyszerektől, mivel csomagolásuk és címkéjük sokszor nagyon hasonló” – mondta a brit EP-képviselő, aki szerint a workshop bebizonyította, hogy további információkra van szükség ahhoz, hogy az ACTA elfogadásának következményei egyértelműek és világos legyenek mindenki számára.
Az ACTA aláírását követően Európa-szerte jelentkező tiltakozások eredményeként az Európai Bizottság február végén bejelentette, hogy a megállapodást az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. A Bíróság vizsgálata arra irányul majd, hogy a megállapodás összeegyeztethető-e az Európai Unió által biztosított alapjogokkal, így nem sérti-e a szólás- és információs szabadságot, valamint az alapvető adatvédelmi előírásokat. Bár az európai bírósági eljárás nem befolyásolja az ACTA ratifikációs folyamatát, az Európai Parlament várhatóan megvárja annak állásfoglalását, mielőtt szavazna az egyezmény elfogadásáról. Az Európai Parlament egyetértése és valamennyi tagország ratifikációja mindenképpen szükséges az ACTA hatályba lépéséhez.
