"Nagy lehetőségekkel kecsegtető tudomány" – így jellemezte a bioinformatikát, vagyis a biológiai kutatások során szerzett adatok matematikai módszerekkel és számítástechnikai eszközökkel történő feldolgozását, illetve tárolását Miklós István, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa. Mint elmondta, különösen fontos szerepet tölthet be többek közt a genetikai kutatásokban, mivel egyre nagyobb és sokrétűbb adathalmazból kell a szakembereknek megérteniük a gének összjátékát az egyéni tulajdonságok kialakulásában. A gének szabályozási folyamatainak pontosabb ismerete jelentős mértékben segítené a kutatókat és orvosokat az olyan civilizációs és népbetegségek diagnosztikájában és terápiájában, amelyeknél a genetikai hajlam is közrejátszik. Miklós István példának hozta fel a cukorbetegséget vagy a szív- és érrendszeri elváltozásokat, amelyek esetében egyszerre több száz, egymással bonyolult kapcsolatban álló gén befolyásolja a biológiai változásokat.
Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kilenc hónapja egyik fontos szereplője annak az 1,6 millió eurós kutatási programnak, amelyben brit, orosz, izlandi, dán és német kutatóintézetek, továbbá cégek vesznek még részt.
- A cél egy olyan szoftver kifejlesztése, amelynek segítségével az orvosok pontosan meghatározhatnák, hogy az emberi szervezetnek mely részei érintettek a gének szabályozási folyamatában. A szabályozó régió ismeretében könnyebb lehetne egyes betegségek felismerése és gyógyítása – fejtette ki Miklós István, aki a projekt magyarországi vezetőjeként az adatok statisztikai elemzését lehetővé tévő módszer kidolgozásában, valamint számítógépes algoritmusokba történő átírásában működik közre.
A kutatók hatalmas, terabyte-ban kifejezhető adatmennyiséggel dolgoznak. - Gyorsabb lenne kimásolni az adatokat egy megfelelő hordozóra, és postán küldeni el, mint e-mail-ben – érzékeltette az információhalmaz nagyságát az intézet munkatársa. Az eddigi eredményekről szólva – amelyeket a héten értékelnek Budapesten a program résztvevői – elmondta, hogy elkészült a szoftver első prototípusa. A berendezést azonban még felhasználóbaráttá kell tenni. A kutató szerint jó ütemben halad a munka, így a tervezett határidőre, a kétéves projekt végére elkészülhet.
