Az egyik leggyakoribb tévhit külföldi magánszemélyek magyarországi munkavégzése kapcsán, hogy nem kell Magyarországon személyi jövedelemadót fizetni, ha a külföldi társaság által belföldön foglalkoztatott munkavállaló 183 napnál nem tölt többet az országban.
A vállalatok adózással foglalkozó munkatársai körében már szinte „berögzült” a „183 napos szabály” a külföldi magánszemély munkavégzése kapcsán, azonban a helyzet korántsem ilyen egyszerű, nem elég csak a napokat számolni – hívta fel a figyelmet a Deloitte Magyarország. Közölték, a magyar szja-törvény több rendelkezésében is hivatkozik a 183 napra. Így például a Magyarországon az adóévben 183 napot meghaladóan tartózkodó EU-s állampolgárok a jogszabály értelmében magyar adóügyi illetőségűnek minősülnek. Másrészt, az egyéb feltételek nem teljesülése esetén az adóügyi illetőséget a magánszemélyek szokásos tartózkodási helye is meghatározhatja, amit szintén a 183 napos magyarországi tartózkodáshoz kapcsol az szja-törvény.
A határon átnyúló munkavégzések esetében a felmerülő adókötelezettségek meghatározásához az szja-törvény mellett ugyanakkor az érintett országokkal fennálló adóegyezmények rendelkezéseit is szükséges megvizsgálni. Az egyezmények munkaviszonyból származó jövedelmeket tárgyaló rendelkezései között pedig szintén találunk egy, a 183 napos tartózkodást tárgyaló pontot.
A határon átnyúló munkavégzések esetében a felmerülő adókötelezettségek meghatározásához az szja-törvény mellett ugyanakkor az érintett országokkal fennálló adóegyezmények rendelkezéseit is szükséges megvizsgálni. Az egyezmények munkaviszonyból származó jövedelmeket tárgyaló rendelkezései között pedig szintén találunk egy, a 183 napos tartózkodást tárgyaló pontot.
„Bár a 183 napos tartózkodás fontos tényező a határon átnyúló munkavégzések személyi jövedelemadózása kapcsán, nem kizárólag ez döntheti el a kérdést. A 183 napot meg nem haladó tartózkodás esetén ugyan a magánszemély jövedelme, az adóügyi illetőségének államában maradhat adóköteles, az egyezmények egyéb feltételeket is támasztanak, amelyek közül az egyik legkevésbé közismert, ugyanakkor kiemelten fontos, a gazdasági munkáltatás kérdése” – hangsúlyozta Kövesdy Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.
