A jelenleg érvényben lévő nemzetközi adózási szabályozás alapján egy adott országnak abban az esetben nyílik lehetősége az országban jogi vagy adóügyi illetőséggel nem rendelkező külföldi személy üzleti tevékenységéből származó jövedelmének megadóztatására, ha az rendelkezik az adott országban valamilyen fizikai jelenléttel, vagyis telephellyel. A digitális üzleti modellek térhódításával ezért egyre növekvő kihívást jelent az egyes országok adóztatási jogának megteremtése, valamint a jövedelem országok között történő elosztása.
A BEPS akcióterv egységes megközelítése
"Az új megközelítés a transzferár szabályokat részlegesen megtartva, formuláris alapon rendelné hozzá a nem általános, azaz helyi működéshez kapcsolható üzleti tevékenységből származó jövedelem egy részét azokhoz az országokhoz, amelyeknek az új gazdasági nexus alapján adóztatási joga keletkezik. Egy többlépcsős rendszer alapján ugyanakkor a jelenlegi szabályok alkalmazásával biztosítanák a jövedelemallokációt azon országok részére is, ahol az egyes digitális üzleti vállalkozások tényleges fizikai vagy adójogi jelenléttel rendelkeznek" - hangsúlyozta Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
A jogszabályi környezet átalakítására is szükség lesz
A tervezetben megfogalmazott új megközelítés szabályainak részletes kidolgozása és egy méltányos, az egyes országok számára elfogadható és a gyakorlatba is átültethető rendszer kialakítása további kihívásokat jelent. Az új és jelenlegi szabályok együttes alkalmazhatósága számos kérdést vet fel mind a nemzetközi, mind az országok helyi szabályozási szintjén, valamint bevezetése esetén szükségessé válhat a nemzetközi egyezmények és helyi szabályok módosítása is. Mindazonáltal a kettős (nem) adóztatás elkerülésével kapcsolatosan is szükséges a jelenlegi nemzetközi megközelítés módosítása, amely kapcsán a javaslatait az OECD várhatóan a 2019-es év végén fogja közzétenni az ún. második pillér keretén belül fogja.
A kialakítási folyamat során várhatóan felmerülő nehézségek ellenére az OECD és a G20 célja az új megközelítés részleteinek mihamarabbi véglegesítése és a szabályozás bevezetése, amelyre a tervek szerint várhatóan a 2020. év végével kerülne sor. A nemzetközi szabályozás bevezetésének szükségességét tükrözi, hogy az OECD előirányzott javaslataival összhangban és a folyamatban lévő intézkedéseken túl világszerte számos ország vezetett már be helyi szintű rendelkezéseket a digitális szektort érintő nyereségadók vonatkozásában.
