2009-ben indult az a svéd bírósági eljárás, amelynek kapcsán az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásban az internetes szerzői jogi jogsértésekkel kapcsolatos adatszolgáltatással érintő ítéletet hozott a közelmúltban (C-461/10). A Bonnier Audio és társai kiadótársaságok fordultak bírósághoz, kérve, hogy kötelezze az ePhone internetszolgáltatót egy előfizetője adatainak kiadására, akit a jogosultak több tucatnyi hangoskönyvnek az engedélyük nélküli, illegális megosztásával gyanúsítanak.
A svéd szerzői jogi törvény – a jogérvényesítési irányelv (2004/48/EK) átültetése folytán – úgy rendelkezik, hogy amennyiben a kérelmező konkrét bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy megsértették szerzői jogát egy mű kapcsán, akkor a bíróság adatszolgáltatásra kötelező végzést hozhat a jogsértés elkövetőjével, illetve – mások mellett – azzal szemben is, aki kereskedelmi mértékben elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtott a jogsértés elkövetéséhez. Ez az intézkedés akkor rendelhető el, ha a kért információk elősegíthetik a jogsértés felderítését. A kérelmező Bonnier Audio annak a személynek a nevét és címét kérte kiadni, aki azt az IP-címet használta, amelyről feltehetően az érintett fájlok átvitele megvalósult.
Az elsőfokú bíróság helyt adott a kérelemnek, ám a szolgáltató fellebbezett, amelynek eredményeként az ügy előbb a másodfokú, majd a legfelsőbb bíróság elé került. Utóbbi fordult előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel az Európai Bírósághoz. Az Európai Bíróság vizsgálata arra irányult, hogy ellentétes-e az európai uniós adatvédelmi szabályozással egy olyan nemzeti jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy egy adott internet-előfizető vagy internethasználó azonosítása érdekében arra kötelezzék az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatót, hogy egy polgári eljárásban a szerzői jog jogosultjának vagy ez utóbbi jogutódjának tájékoztatást adjon arról az előfizetőről, akinek a szolgáltató egy adott IP-címet biztosított, amely címről állítólag a jogsértést elkövették.
Az Európai Bíróság 2012. április 19-én kiadott ítéletében úgy határozott, hogy nem ellentétes az adatvédelemre és az adatmegőrzésre [a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló 2006/24/EK irányelv] vonatkozó irányelvi szabályozással az olyan nemzeti jogszabály, amely meghatározott körülmények között lehetővé teszi az adatok kiadását, amennyiben az adatszolgáltatásra irányuló kérelem tárgyában eljáró nemzeti bíróság számára lehetővé teszi az egyes esetek körülményeinek, az ellentétes érdekek mérlegelését annak érdekében, hogy a szellemi tulajdonjogok védelme és az internethasználó személyes adatainak védelme közötti megfelelő egyensúly ne sérüljön.
Az ítélet bár hatását tekintve nem precedensértékű, mivel már korábban is jutott hasonló eredményre az Európai Bíróság (például a C-275/06. számú Promusicae ügyben), de mégis jelentőséggel bír abból a szempontból, hogy egy újabb aspektusból ismét alátámasztotta az internetes környezetben folytatott kalózkodás elleni harc eszközéül szolgáló adatszolgáltatás uniós alkalmazásának létjogosultságát.
Az európai testület állásfoglalását követően az ügy visszakerül a svéd legfelsőbb bíróságra, amely dönt arról, kötelezi-e az ePhone-t az adatszolgáltatásra. Amennyiben igen, a következő kérdés az, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján indít-e polgári jogi eljárást a hangoskönyvek szerzői jogi jogosultja.
