„Az infotörvény értelmében a személyes adatokkal való rendelkezés az adattal élő személyt illeti meg. A halál pillanatában azonban ez a jog megszűnik” – magyarázta a szakértő. A szakértő kiemelte, a hozzátartozókat különböző jogosultságok illetik meg: a kegyeleti jogokat sértő magatartást a polgári törvénykönyv szabályozza. A kegyeleti jog értelmében a meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhatnak a hozzátartozók, valamint a végrendeleti juttatásban részesülők.
Az online adatok halál utáni sorsára az Egyesült Államokban kiterjedt szabályozás vonatkozik: eddig nyolc tagállamban fogadtak el plusz szabályozást az elhunytak online profiljaihoz való hozzáférésről. „Amerikában viszonylag szélesre nyitják a hozzátartozók jogosultságait: a szolgáltatóknak hozzáférést vagy másolatokat kell biztosítaniuk a fiók tartalmáról” - Eszteri Dániel kiemelte, ennek célja az elhunyt végakaratának jobb megismerése.
A NAIH álláspontja szerint az amerikai gyakorlat hazai vagy európai jogba való átültetése problémás. „Az ehhez hasonló szabad értelmezés nem feleltethető meg az adatvédelmi sztenderdjeinknek” - kiemelte a nevadai gyakorlat követendő példa lehet: az amerikai állam ugyanis a hozzátartozóknak mindössze a fiókok törlésének kezdeményezését teszi lehetővé. Hozzátette, az európai unióban e téren nincsen hasonló szabályozás. A jogalkotók nem is tervezik ezt, így a témában úttörő a NAIH.
Egy online szolgáltatás igénybe vételekor létrejön egy szerződéses jogviszony a szolgáltatás nyújtója és a felhasználó között. Az általános szerződési feltételeket a szolgáltató egyoldalúan határozza meg. A hatóság ajánlásában felhívta a figyelmet arra, hogy a felhasználó halálával megszűnik az adatkezelés célja. A NAIH adatvédelmi szakértője rámutatott, ilyenkor törölni kell az adatokat. A legtöbb szolgáltató nem tartja számon a felhasználók halálát, azonban nekik is jobb lenne, ha a hozzátartozók kapnának jogosítványt a fiók törlésére.
A NAIH az ajánlással megkereste az Igazságügyi Minisztériumot, a hatóság jelenleg annak válaszát várja.
Az online adatok halál utáni kezeléséről küldött ajánlást a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az Igazságügyi Minisztériumnak. A Rádió Orienten Eszteri Dániel adatvédelmi szakértő elmondta, az Európai Unióban nem terveznek hasonló szabályozást, így a magyar hatóság úttörő a kérdésben. Novemberben ajánlást bocsátott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az online adatok halál utáni sorsáról. A Rádió Orienten Eszteri Dániel adatvédelmi szakértő rámutatott, a dokumentum az elhunyt személyek adataival kapcsolatos jogosultságokat járja körbe.
