Hasonló kérések érkeztek azoknak az országoknak a hatóságaitól, amelyekben a Yahoo-nak van helyi leányvállalata, vagyis számukra az adott állam törvényei kötelezővé tehetik az adatokhoz jutás megkönnyítését.
Ron Bell, a Yahoo vezető ügyvédje blogjában megállapítja: "Szívünkön viseljük felhasználóink bizalmas adatait". Ezért - mint írja - a cég jogi osztálya megköveteli a kormányoktól, hogy az adatok átadására vonatkozó kéréseket a törvényesség keretein belül terjesszék be, és azt törvényes célokra használják fel.
Forrás: www.hirado.hu
Az internetes óriáscég az év eleje óta 29 ezer kérést kapott 17 ország kormányától, mégpedig több mint 62 ezer fiókfelhasználó adatairól, a legtöbb megkeresés az amerikai kormányzattól érkezett.
Az amerikai adatkérések 37 százalékát teljesítette a cég, 55 százalékban "tartalom nélküli" információt adott (legfeljebb a felhasználó nevét és tartózkodási helyét adta meg), 2 százalékát elutasította, 6 százalék esetében pedig nem sikerült bármiféle adatot is találni.
A többi adatkérő ország között volt Ausztrália, Hongkong, India, Új-Zéland, Tajvan, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Nagy-Britannia, Brazília, Argentína, Spanyolország, Mexikó.
A titkos adatgyűjtési gyakorlatról és méretéről azután robbant ki vita, hogy a The Washington Post és a brit The Guardian leleplező anyagokat közölt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos PRISM megfigyelési programjáról. A kiszivárogtatott dokumentumok szerint az adatgyűjtésben olyan internetes óriások működnek közre, mint a Google, a Microsoft, a Yahoo, a Facebook és az Apple.
