Pró...
Az olasz, szocialista Gianni Pittella, az EP első alelnöke elmondta: „a közösségi portálokon keresztül egyre többen vehetnek részt az európai döntéshozatalban és kommunikálhatnak az EP-képviselőkkel. Sokkal több embert tudunk megszólítani, mint a hagyományos médián keresztül. Az uniós témájú brosúrák nyomtatása 99 százalékban elvesztegetett pénz, a rádiós és televíziós programokkal is csupán egy korlátozott célközönséget szólíthatunk meg, viszont ha a Facebook vagy a többi közösségi portál csevegő programjait használjuk, akár egy millió emberrel is könnyen kapcsolatba léphetünk".
„Ha kíváncsi vagyok arra, hogy egy adott kérdés kapcsán hogyan vélekednek a polgárok, ezt a leggyorsabban a közösségi portálokon keresztül deríthetem ki. Egymással összeköttetésben álló hálózatokhoz férhetünk hozzá” – mondta Alexander Alvaro (liberális, német).
„Megtörtént, hogy a Twitteren vagy a Facebookon előbb értesültem az eseményről, például a közelmúltban történt tunéziai zavargásokról, mint a napilapokból. Az első utalásokat három héttel korábban olvashattuk a közösségi portálokon, mint a hagyományos médiában” – mutatott rá Marietje Schaake (liberális, holland).
...és kontra
Marietje Schaake a pozitívumokon túl a közösségi média hátrányaira is felhívta a figyelmet: A közösségi portálok „felhasználói nem fedik le és nem tükrözik az egész társadalmat. Veszélyes a közösségi médiára a közvetlen demokrácia eszközeként gondolni. Azzal a kockázattal jár, hogy a politikusok a többség véleményeként csupán a közösségi portálokon aktív felhasználók hozzászólásait tekintik”.
A korlátozott tartalomra figyelmeztetve Alexander Alvaro (liberális, német) elmondta: „Az én feladatom, hogy döntést hozzak. Még soha nem sokat változott a véleményem attól, amit a Twitteren vagy a Facebookon olvastam”.
„A kollégáim közül sokan azért nem használják a közösségi portálokat, mert időigényes tevékenység. A közösségi média dinamikája csak azok számára érthető, akik maguk is részt vesznek a kommunikációban” – tette hozzá Alexandro Alvaro.
Marietje Schaake maga írja és frissíti bejegyzéseit. „Nem könnyű az oldalaimat naprakészen tartani, de úgy vélem csak a saját kommunikáció a hiteles” – vélte.
A képviselők különbözően vélekednek a közösségi oldalakról. Marie‑Christine Vergiat (GUE/NGL, francia) szerint például „a Facebook nemcsak a tájékoztatás, de a félretájékoztatás eszköze is lehet. A Facebookon azzal a közösséggel kommunikálok, akiknek a tagjait magam választom meg. Nincs nyilvános rajongói oldalam, mert úgy vélem ez nem tesz lehetővé ugyanolyan minőségű kommunikációt” – jelentette ki.
A jövő eszköze?
Egy brüsszeli tanácsadó cég arról készített felmérést, hogyan használják az EP‑képviselők a közösségi médiát. A kutatás legfrissebb eredményét a műhelyvita résztvevőinek be is mutatták. Mint kiderült, amíg tavaly megduplázódott a közösségi portálokon, különösen a Facebookon, tevékeny képviselők száma, a blogírás csökkent.
Kiderült továbbá, hogy a képviselők hatvan százaléka használja a közösségi hálózatokat, amelyeket a legtöbbjük a polgárokkal történő kommunikáció hatékony eszközének tekinti.
A műhelyvitán résztvevő képviselők szerint a közösségi média segítségével könnyebben párbeszédre bírhatóak a polgárok és a választókerületek. „Feladatunk része, hogy segítsünk megalkotni és megerősíteni az európai közvéleményt” – hangsúlyozta Alexandro Alvaro, hozzátéve, hogy a „2014-es választási kampány kommunikációjában a közösségi portálok kifinomultabb és intelligensebb megoldásokkal valószínűleg vezető szerepet töltenek majd be”.
Forrás: EU Parlament
