A kutatás és innováció megoldásokat kínál az olyan jelentős társadalmi problémákra, mint a népesség elöregedése, az éghajlatváltozás hatásai, az erőforrások csökkenése és a jelentős új növekedési lehetőségek. A kérdések gyakran túlságosan nagy horderejűek ahhoz, hogy egy tagállam vagy egy vállalat képes legyen önállóan megoldani azokat, különösen a közszférát érintő jelenlegi költségvetési megszorítások miatt.
A közleményben felvázolt megközelítésre épülő javaslatok még ebben az évben beépülnek a Bizottság „Horizont 2020” elnevezésű csomagjába.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős európai biztos a következőket mondta: „Európának a lehető legeredményesebb módon kell felhasználnia erőforrásait, hogy szembe tudjon nézni olyan feladatokkal, mint az egészségügy fejlesztése, a közlekedés környezetkímélőbbé tétele és az ipari bázisunk modernizálása. A tagállamok és az ipar szoros és hosszú távú kötelezettségvállalására van szükség ahhoz, hogy szerepet vállaljanak a stratégiai együttműködésben. Az innovatív új termékek és szolgáltatások forgalombahozatali idejének lerövidítése megszilárdítja majd Európa vezető szerepét és elősegíti a gazdasági fellendülést.”
Előzmények
Európai szinten már számos kezdeményezés van folyamatban. A több mint 20 millió európai polgárt érintő 6000 ismert ritka betegség kezelése terén például már eredményesebb az uniós kutatás finanszírozásának koordinációja. Az EU által támogatott „Tiszta égbolt” közös technológiai kezdeményezés és a repülőgépgyártó ipar új környezetbarát repülőgép-technológiát fejleszt ki. Az Európai Bizottság Innovatív Unió stratégiáján belül útjára indított egy kísérleti európai innovációs partnerséget (EIP), előtérbe helyezve az aktív és egészséges időskort. E kísérleti partnerség célja, hogy az Európai Unióban 2020-ra két évvel emelkedjen az egészségben töltött átlagos élettartam. E tekintetben a partnerség három egymást kiegészítő célkitűzést fogalmaz meg: az európai polgárok egészségének és életminőségének javítása; az egészségügyi és szociális védelmi rendszerek hosszú távú fenntarthatóságának és hatékonyságának támogatása, valamint az uniós ipar versenyképességének fokozása.
Az „Innovatív Unió” létrehozásáról szóló bizottsági közlemény (lásd IP/10/1288 és MEMO/10/473) már rámutatott a kutatás és innováció terén kialakítandó európai partnerség jelentőségére. Egyes kutatási és innovációs tevékenységek olyan nagyszabásúak és bonyolultak, hogy uniós szintű koordinációt igényelnek a felesleges párhuzamosságok elkerülése, valamint a köz- és a magánszféra költségvetésének nem megfelelő felhasználása végett. A partnerség révén felgyorsulhat a kutatási és innovációs ciklus is, azaz az elképzeléseket gyorsan és hatékonyan lehet hasznos termékekké és szolgáltatásokká alakítani.
A partnerségi kapcsolatok egyfelől az európai és nemzeti szereplőket fogják össze a közszférán belüli partnerségekben (P2P-k), másfelől a köz- és magánszereplőket társítják a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k) keretében, olyan célok érdekében, mint:
-
a kritikus tömeg létrehozása a versenyképesség megteremtéséhez és fenntartásához szükséges méret és hatókör biztosítására, valamint a jelentős társadalmi problémák kezelésére;
-
áttérés a rövid távú megközelítésről a hosszú távúra;
-
a közös jövőképteremtés és stratégiai menetrend-kidolgozás elősegítése;
-
hozzájárulás az európai kutatás és innováció terén alkalmazott projektalapú megközelítésről a programozási elv alkalmazásának irányába történő áttéréshez, ami széles körű, potenciális partnereket is figyelembe vevő szemléletet fog eredményezni;
-
a partnerséghez szükséges, testre szabott struktúrák és intézkedések biztosítása a partnerség jellegétől és célkitűzéseitől függően.
A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (FP7) keretében értékes tapasztalatokat sikerült gyűjteni a partnerségi kapcsolatok különböző formáiról. Ezek között szerepelnek a közszférán belüli partnerségek, amelyek a kutatás terén a közös programozási kezdeményezéseken és a 185. cikkhez kapcsolódó kezdeményezéseken keresztül működnek; a közös technológiai kezdeményezésekből létrejött közszférán belüli partnerségek; az európai gazdaságélénkítési terv részét képező PPP-k; és az európai ipari kezdeményezések a SET-terv keretében.
Kapcsolódó anyagok
A felhívás szövege: MEMO/11/623
További információkért az aktív és egészséges időskor témájára vonatkozó kísérleti európai innovációs partnerségről látogasson el az alábbi honlapra:
http://ec.europa.eu/active-healthy-ageing
További információk a közös programozási kezdeményezésekről az alábbi honlapon érhetők el:
http://ec.europa.eu/research/era/areas/programming/joint_programming_en.htm
További információk az ERA-NET/185. cikkhez kapcsolódó kezdeményezésekről az alábbi honlapon érhetők el:
http://ec.europa.eu/research/fp7/index_en.cfm?pg=coordination
További információk a közös technológiai kezdeményezésekről az alábbi honlapon érhetők el:
http://cordis.europa.eu/fp7/jtis/
További információk az európai gazdaságélénkítési terv részét képező PPP-kről az alábbi honlapon érhetők el:
http://ec.europa.eu/research/industrial_technologies/ppp-in-research_en.html
További információk az „Innovatív Unióról” az alábbi honlapon találhatók:
