A bizottság emellett könnyebbé tenné a szolgáltatóknak, hogy fizetés ellenében igénybe vegyék a más cégek által kiépített kábelhálózatokat. A javaslat harmadik célja pedig a szélessávú internet kiépítését gátló adminisztráció leépítése lenne.
A bizottság szakértői 200 milliárd euróra becsülik a szélessávú bővítés költségeit, a kedden ismertetett javaslat azonban harminc százalékkal leszorítaná a fejlesztések árát. Az így is rendkívül drága program eredményeképpen 2020-ra minden család és vállalkozás legalább 30 Mbps sebességű internetes hozzáféréssel rendelkezhetne, legalább felük pedig 100 Mbps sebességű internetre is előfizethetne.
A bizottság szerint a szélessávú internet kiépülését lassítja, hogy nem csak tagállamonként, de esetenként megyénként vagy városonként is eltérnek a hálózat kiépítéséhez szükséges bürokratikus teendők. "A mai szabályok ártanak Európa versenyképességének" - jelentette ki Neelie Kroes digitális területért felelős uniós biztos. "Mindenki megérdemli a gyors, szélessávú internetkapcsolatot. Fel akarom számolni a bürokráciát, amely ezt megakadályozza. Az Európai Bizottság azt akarja, hogy az emberek gyorsabban és olcsóbban juthassanak széles sávú internethez" - mondta Kroes.
A bizottság közleményében kiemeli, hogy jelenleg nincs olyan piaci mechanizmus, amely azt szabályozná, hogy a szolgáltatók hogyan vehetik igénybe más szolgáltatók már létező infrastruktúráját - például egy internetszolgáltató egy telefoncégét - sőt egyes tagállamokban ezt a törvények kifejezetten ellehetetlenítik. Egy bizottság forrás arra is rámutatott, hogy az uniós tagállamok kifejezetten kérték, hogy a brüsszeli testület álljon elő egy ilyen javaslattal, mégis arra számítanak, hogy nem minden tagállam fog örülni a központi szabályozásnak.
