"Az MTA CSFK munkatársaival – Baranyi Tünde és Ludmány András kutatókkal, valamint Korsós Marianna Brigitta fiatal napfizikussal – többek között a világűr időjárásának újfajta, a távközlés területén alkalmazható előrejelzési módszerén dolgozunk. Segítségével időben jelezhetővé válnak bizonyos naptevékenységek, így biztonsággal elforgathatóak azok a műholdak, amelyek egyébként komolyabb sérülések veszélyének lennének kitéve" - foglalta össze három hónapos magyarországi vendégkutatói látogatásának fő kutatási témáját Robert von Fay-Siebenburgen, a Sheffieldi Egyetem intézetvezető professzora.
A program keretében 2012-ben hat, 2013-ban négy kutató érkezett Magyarországra. Idén kilenc nemzetközi hírű tudósnak biztosít 3-12 hónapos ösztöndíjat az Akadémia. A 2012-ben 70 millió forintos költségvetésű program idén 108,05 millió forintos keretből gazdálkodhat.Robert von Fay-Siebenburgen Ludmány Andrásnak, a debreceni Napfizikai Obszervatórium vezetőjének és Ábrahám Péternek, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójának meghívására érkezett Magyarországra. A professzor magyar szakemberekkel – szintén a világűr időjárásával összefüggésben – végzett korábbi kutatásainak egyikében a Nap és a Nap-Föld vonatkozásában vizsgálta a naptevékenység bizonyos hosszúságú hullámainak jellegzetességeit. A tisztán mágneses hullámokért (amelyeknek az 1940-es években történt megfigyeléséért Hannes Alfven 1970-ben fizikai Nobel-díjat kapott) a Nap felületén található, kontinensnyi, igen nagy mágneses koncentrációjú pórusok a felelősek. Von Fay-Siebenburgen csapata volt az első, amely megfigyelte ezeket a hullámokat az alacsonyabbra eső napi atmoszférában. Az eredményeiket 2009-ben a Science magazinban publikálták. "Jelenleg a debreceni kollégák mellett olasz kutatókkal végezzük e mágneses hullámok specifikus meghatározását" – emelte ki a kutatás nemzetközi vonatkozásait a professzor.
"Fő kutatási területem a Nap és a világűr plazmafizikája, azoknak a fizikai folyamatoknak a vizsgálata, amelyek megteremtik és fenntartják a Nap és a csillagok atmoszférájának magas hőmérsékletét" – ismertette az őt foglalkoztató tudományos kérdéseket az mta.hu-val a vendégprofesszor. Mint elmondta, a folyamatosan aktív, gyakori robbanásoktól forró és átmagnetizált napi atmoszféra alapvetően befolyásolja a világűr időjárását, így a földi életet is. Robert von Fay-Siebenburgen kutatásának fő célja, hogy numerikus és egzakt analitikus elméleti, valamint földi és műholdas megfigyeléseken alapuló eszközökkel írja le ezeket a folyamatokat.
A magyar származású kutató évek óta rendszeresen jár Magyarországon, együtt dolgozik kollegájával Petrovay Kristóffal, az ELTE TTK Csillagászati Tanszék vezetőjével. Petrovay Kristóf szintén járt már vendégkutatóként a professzornál Sheffield-ben, az együttműködésből több sikeres publikáció is született. "A debreceni Napfizikai Obszervatórium komoly tudományos háttérrel rendelkezik – hangsúlyozta a professzor, aki a vendégkutatói időszakot követően visszatér a Sheffieldi Egyetemre, de a kutatások folytatását tervezi a debreceni kollégákkal. – Az intézményeink közötti kapcsolat erősítése céljából meghívtam néhány munkatársamat látogatóba Sheffieldből, és szeretném viszontlátni a magyar fiatalokat is sheffieldi központunkban. Egy nap bárcsak én is visszatérhetnék."
