A Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával három új hidrológiai mérőállomást hoztak létre a Felső-Tiszán, amelyeket integráltak a meglévő magyar-ukrán közös távmérő rendszerbe. A projekt segítségével harminc darab úgynevezett EDR (Egységes Digitális Rádiórendszer) készüléket szereztek be, illetve telepítettek a hálózathoz. Megvalósult az árvízi lefolyás elemzése egy térinformatikai információkat is figyelembe vevő csapadék-lefolyás modell segítéségével. Emellett elkészült egy tanulmány a száz és kétszáz év gyakorisággal visszatérő árvízi felszíngörbék alakulására vonatkozóan, valamint számításokat végeztek a különböző valószínűségű árvizek meghatározására.
A beruházás informatikai eszközök - számítógépek, szerverek és szoftverek - beszerzését egyaránt tartalmazta.
Lucza Zoltán, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság projektvezetője a konferencián elmondta, hogy a három új hidrológiai mérőállomás a Lápi-főcsatornán, az újtyukodi szivattyútelepnél és a szamossályi zsilipnél létesült. A Felső-Tiszán a magyar-ukrán távmérő rendszerben egyébként közel 70 állomás közöl ötpercenként árvízvédelmi adatokat a szakemberekkel.
A fejlesztés rendkívül fontos, hiszen a Felső-Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet számítani magas és heves árhullámok kialakulására - hangzott el az eseményen. A folyók mentén 116 településen összesen 180 ezer ember él, ezért nagyon lényeges, hogy árvízveszély esetén minél rövidebb idő alatt történjenek meg a veszélyelhárítási intézkedések.
Befejeződött az árvízvédelmi információs rendszer fejlesztése a Felső-Tisza vízgyűjtőjén egy svájci pályázati forrás segítségével. A több mint 76 millió forint értékű beruházás eredményeit háromoldalú - magyar-román-ukrán - konferencia keretében mutatták be hétfőn a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán.
