Az ASP (application service provider, magyarul alkalmazás-szolgáltató) részben informatikai, más megközelítésben inkább elterjedt szolgáltatási modell, amelynek lényege, hogy a fel-használók az interneten keresztül érik el a távoli szervertermekben futó alkalmazásokat, mindezzel számos előnyt élvezhetnek. A konstrukció javára írható, hogy a felhasználók (legyen az külső ügyfél, vagy önkormányzati dolgozó) egységes szolgáltatásként veszik igénybe a szoftvereket, amelyek helyi karbantartást nem igényelnek, így lokális költségek, havidíjak alig jelentkeznek. (A csatlakozó önkormányzat oldalán az eléréshez szükséges helyi hardvereket, a hálózati hozzáférést és a megfelelő IT biztonsági feltételeket kell biztosítani.) Az ASP központ jelentős előrelépést hoz a jogszabálykövetés, a továbbfejlesztés átfutási idejének és költségeinek csökkentésében, lényegesen magasabb informatikai biztonsági követelmények megvalósításában, valamint átlátható, gyors, elemezhető adatszolgáltatás biztosításában.
Az ASP tartalma
Az ASP Központ ún. keretrendszeréről felhasználóként annyit érdemes tudni, hogy egyebek közt kapcsolatban áll más központi adatbázisokkal, azonosítja a felhasználókat, vagy például biztosítja az egyes szakrendszerek közötti szabványos kommunikációt.
A szakrendszeri szolgáltatások az alábbiak:
Az iratkezelési szakrendszer az iktatott irat teljes életciklusának nyomon követésére képes, tehát kezeli az érkeztetés (papír, e-mail, fax), szignálás-feladatkiosztás, iktatás, ügyintézés (munkafolyamatok támogatása) irattárazás, postázás, selejtezés szakaszát is.
Az ipari és kereskedelmi szakrendszer célja, hogy támogatást biztosítson az önkormányzati hatáskörbe utalt ipari és kereskedelmi igazgatási ügyek ügyintézésében, így a működési engedélyek, telepengedélyek, szálláshelyek, rendezvény engedélyek, piacok nyilvántartása tekintetében.
A település portál elsősorban hírközlő, információs és tájékoztató feladatokat tölt be, a települést mutatja be, aktuális híreket és információkat közöl az állampolgárok számára. A csatlakozó önkormányzatok részére több ponton is lehetőséget ad az ASP portál séma testre szabására, tartalom feltöltésére.
Az elektronikus ügyintézési portál pedig az ASP központban működő szakrendszerekhez kapcsolódó ügyfél oldali elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat tartalmazza. Amennyiben a csatlakozó önkormányzat nem az ASP által fejlesztett település portál bevezetését választja, az ASP Portálrendszer Elektronikus Ügyintézési portált a már meglevő honlapján kell hozzá-férhetővé tennie.
A gazdálkodási szakrendszer fő része a pénzügyi és főkönyvi almodul, amely a gazdálkodás-hoz szükséges információkat szolgáltatja a gazdálkodó eszközeiről és pénzügyi helyzetéről, másik része pedig a vezető információs almodul, amely a szervezet minden szintjén rendezett, gyors és pontos döntési információkkal látja el a vezetőket (előirányzat felhasználás, gyors-mérleg, kimutatások stb.).
Az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartás az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyrajzi számon alapuló egységes szerkezetben történő egyedi nyilvántartása, amely magában foglalja a földterületet, a földfelszínen lévő épületet, építményt, valamint a földalatti közmű építményeket is. A szolgáltatás képes az OSAP1616 statisztika elkészítésére, valamint paraméterezhető lekérdezési lehetőséget biztosít.
Az adóügyi szakrendszer feladata, hogy biztosítsa a települési (helyi) önkormányzatok hatás-körébe tartozó központi- és helyi adók, adók módjára behajtandó köztartozások, díjak, vala-mint pótlékok, bírságok, továbbá az államigazgatási eljárási illeték nyilvántartását, elszámolását, kezelését, illetve lehetővé tegye az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek elektronikus úton történő intézését. Az adórendszer ezen elvárásoknak megfelelve biztosítja a helyi adózással kapcsolatos adóhatósági feladatok ellátásának teljes körű informatikai nyilvántartás vezetésének támogatását, vagyis az adóügyi adatok nyilvántartását, feldolgozását, egyedi és tömeges jelleggel az ügyiratok előállítását, a pénzügyi, számviteli feladatok ellátását, az adatszolgáltatások tekintetében pedig kezeli a külső adatkapcsolatokat.
Kiemelendő még az egyedülálló igazgatásszervezési tevékenység, amely egységes modellre építve a teljes projekt időszak alatt támogatta a keret- és szakrendszerek tervezését és megvalósítását. Különös tekintettel az elektronikus ügyintézés, az önkormányzati ASP belső és külső rendszerkapcsolatok, törzsadatok kezelés tervezését, az önkormányzati ASP működéséhez
szükséges szabályozási feladatokat, a migráció és a tesztelés tervezését, az önkormányzatok csatlakoztatásának feladatrendszerét, valamint a működési modell kidolgozását.
Eddigi eredmények
2014. év közepén a kormányzati informatika felügyelete átkerült a Belügy-minisztériumhoz, amely immár „projekt szponzorként” (projekt terminológia szerint fő döntéshozó és támogató) megnövekedett felelősséggel segíti az előrehaladást. Így a közép-magyarországi régióban induló kísérleti jellegű projekt 2015 elejére célegyenesbe fordult: a tervek szerint áprilisra a keretrendszer és minden modul közel teljes funkcionalitással üzembe helyezhető.
A Közép-magyarországi Operatív Programban egy kapcsolódó pályázatot írtak ki, amelyen több mint ötven Pest megyei település nyert el európai uniós támogatást az ASP helyi bevezetéséhez szükséges feladatok, – így a hardver környezet biztosítása, az informatikai biztonsági megfelelőség garantálása, a helyi igazgatási jellegű feladatok (pl. rendeletek, SZMSZ módosítás) – megvalósítására és meglévő adatok tisztítására, migrációjára. A nyertes települések 2015. június 30-ig használhatják fel a forrásokat.
Országos kiterjesztés
2014 decemberében a projekt közép-magyarországi régióból országos kihatású EKOP prioritásra áthelyezéséről döntött a Kormány, egyúttal az eddigi keretösszeget is megemelte. Így lehetőség nyílik a konzorciumi partnereknek 2015 első félévében alaposan megtervezni az országos kiterjesztés pontos tartalmát és feladatait. Ilyen robosztus méretű rendszer indulásánál elkerülhetetlenül felmerülnek kisebb-nagyobb anomáliák, amelyeket fontos lesz korrigálni az országos bevezetés előtt.
Várhatóan a 2014–20 közötti európai uniós fejlesztési időszakban az új Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programban lesznek majd a csatlakozást támogató források, amelyekre ütemezetten pályázhatnak az önkormányzatok – így az ország egész területén módja lesz a településeknek igénybe venni a korszerű informatikai megoldásokat.
Szinte minden fórumon felmerül a kérdés, hogy kötelező lesz-e a csatlakozás. Első körben önkéntes alapon pályázhattak az önkormányzatok, a jövőben viszont elképzelhető, hogy legalább egyes modulok vagy funkciók tekintetében kötelező lesz használni a szolgáltatásokat. Ez értelemszerűen szakpolitikai döntés kérdése.
Az ASP szolgáltatásainak tervezésénél elsősorban a kis- és közepes önkormányzatok igényeire koncentráltunk. Nagyobb vagy tehetősebb települések, különösen a megyei jogú városok esetében vannak olyan jól működő informatikai rendszerek, amelyek integrált módon, a helyi folyamatokhoz igazodva speciális – adott esetben összetettebb – megoldásokat nyújtanak. Jogosan merülhet fel a kérdés, miként viszonyulhatnak ezek az eredmények az ASP központhoz? Véleményem szerint indokolt lehet ezek megtartása és továbbfejlesztése. Más oldalról megközelítve, például ASP központ útján nyújtandó adatszolgáltatási kötelezettség esetén alkalmassá lehet tenni e rendszereket arra, hogy szabványos adatkapcsolatokon keresztül információt tudjanak szolgáltatni. A bevezetési stratégia fenti kérdéseinek megválaszolása a most következő projekt tervezési időszak feladata, mely kapcsán az országos önkormányzati érdekszövetségeknek érdemes a hasonló nyitott kérdéseknél kialakítani álláspontjukat.
Dr. Kópiás Bence
elnökhelyettes, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Jegyző és Közigazgatás
2014/6. Szám
HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó
