A Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal járművek és vezetők vizsgáztatásával foglakozik, közlekedési hatósági szempontból országosan végzi a vizsgáztatást. A 2011-es közlekedési reform óta a kormányhivatalok megyei szintű szakmai irányítását is mi végezzük - mutatta be hivatalát Érsek István. A hivatal négy főosztályra oszlik: a Jármű és a Jármű Módszertani Főosztály, a Pályaalkalmasság Vizsgálati és a Képzési és Vizsgáztatási Főosztály. Az előbbi kettő a műszaki vizsgáztatással, illetve annak korszerűsítésével és az engedélyeztetési tevékenységekkel foglakozik. A harmadik közlekedéspszichológiai és egészségügyi szempontú pályaalkalmassági vizsgálatokat végez. A negyedik főosztály pedig kétféle képesítést ad: vezetői engedélyt A,B,C,D és E kategóriákban, illetve szaktanfolyami képesítést a közlekedésben hivatalosan részt vevők – fuvarozók, veszélyes anyagot szállítók - részére.
A 80-as években kidolgozott KRESZ-vizsga jelenlegi módosítását a jármű-technológia és a közlekedés fejlődése indokolta - mondta a hivatalvezető. Régebben például alaposabb járműismeretre, műszaki ismeretekre volt szükség, mint a mai gépjárműveknél, ezért az erre vonatkozó kérdéseket a mai közlekedési viszonyokra aktualizáltuk. A tantervi és vizsgakövetelmények nem változtak. A vizsgafelügyeleti osztály ellenőrzi a vizsgabiztosok szakmai hozzáértést, a vizsgáztatás szakmai színvonalát.
A KRESZ-tanfolyam tematikája és anyaga nem változott meg, a korábbiaknak megfelelően elméleti és gyakorlati képzésből áll. B kategória esetén az elméleti képzés 30 órás: közlekedési, közlekedés technikai és műszaki részből áll. Az elméleti vizsga egy 55 kérdéses teszt, kitöltéséhez pedig 55 perc áll rendelkezésre 10 hibalehetőséggel. Fontos, hogy a vizsgázó az elméleti képzésen megértse az anyagot és ne csak a kérdésbankból készüljön fel, hiszen az elméleti ismeretanyag elsajátításának mélysége, a képzés színvonala meghatározza a gyakorlati oktatás minőségét - hívta fel a figyelmet Érsek.
A sikeres elméleti vizsgát követően lehet áttérni a gyakorlati részre. A gyakorlati képzés 29 órás, plusz 1 óra a vizsga. Ezen felül szükséges még egy egészségügyi tanfolyam elvégzése is, amelyet a Magyar Vöröskereszt bonyolít le. Manapság egy B kategóriás jogosítvány megszerzésének ára 120-150 ezer forint között van. A pótvizsga díja 4600 forint.
Az elmúlt hetek tapasztalatai - január 12-től zajlanak új típusú KRESZ-vizsgák - szerint a vizsgasikerességi mutatók nagyjából megegyeznek a korábbi évek eredményeivel, az első vizsgázók 60 százalék körüli aránnyal jutnak túl a megmérettetésen. Jelentősebb eltérések a pótvizsgázóknál figyelhetőek meg. Ennek oka, hogy akik csak „magolással készülnek fel” és nem látják át megfelelően a szabályokat és a közlekedési szituációkat, azok számára az új vizsga még nehezebb – valószínűsíti Érsek István, aki rámutatott: az, hogy a változtatások megfelelőképpen hozzájárulnak-e a kitűzött hosszú távú célok megvalósulásához - a közlekedésbiztonság javítása, a balesetek számának csökkentése - csak évek múlva lesz mérhető.
A jogosítvány megszerzéséhez szükséges oktatás évente körülbelül 100 ezer embert érint. Ez a szám az autóval közlekedő 5 millió személynek csak elhanyagolható százalékát érinti. Ezért szükséges, hogy a kerékpárosok, motorosok, a már régi jogosítvánnyal rendelkezők minden korosztályának szerveznek közlekedésbiztonsági programokat és már iskolás korban megkezdik a biztonságos közlekedésre való nevelést kiadványokkal, előadásokkal és filmekkel - zárta a beszélgetést Érsek István.
Január 1-től nemcsak tartalmilag újult meg a KRESZ-vizsga, de a vizsgázóknak már jóval nagyobb feladatbankból kell készülniük. A '80-as években kidolgozott vizsga módosítását a jármű- és közlekedéstechnológiai fejlődés indokolta – jelentette ki a Rádió Orienten Érsek István, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökhelyettese. A tantervi és vizsgakövetelmények nem változtak, csupán a vizsga kérdéseinek összetételében történt hangsúlyeltolódás – tette hozzá.
