Ez alapvetően egy kormányzásfilozófiai kérdés. Most egy új szerkezet jött létre: a Belügyminisztérium megkapta az e-közigazgatást a háttérintézményeivel együtt. Az NFM előtt új lehetőségek nyíltak: az informatika összefogója lesz, beleértve a kompetenciák és az infrastruktúra fejlesztését, a gazdaságfejlesztést is. Vannak horizontális feladatrendszerek (BM, NFM) és szakágazati informatikai feladatrendszerek. A feladatok végrehajtása a szakterületekhez kötődik. A Miniszterelnökség speciális szerepkört kap: az infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár a szakágazati irányokat hangolná össze, társadalompolitikai elvekkel összekapcsolva - sorolta az új struktúra részleteit Bódi Gábor.
A helyettes államtitkár a stratégiai irányokról elmondta: az év elején elfogadták a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát. Emellett fontos az uniós partnerségi megállapodás, amely bemutatja az új időszak hátterét a szektor szereplőinek. Az Államreform-bizottságot is felállította a kormány: az állam reformjában nincsenek olyan területek, ahol ne találkoznának az informatika világával. Fontos az, hogy az új struktúrát a piac is megismerje.
A szabályozási kérdésekról szólva Bódi Gábor kiemelte: az elmúlt években kialakultak az új keretek, hogy milyen irányban mozdulna tovább a kormány, új törvények egész sora született. Szerinte kiemelendő a közbeszerzési törvény felülvizsgálata: pontosításokra, finomításokra kerülhet sor, amelyek megkönnyíthetik a piac életét.
Bódi Gábor a kiemelt projektekre is kitért: az új struktúrában BM és az NFM fontos szerepet kap. AZ NFM számos projektet folytat vagy indít el a jövőben. A BM-nek eddig is jelentős szerepe volt a közigazgatási informatikában, és a minisztérium egyértelmű irányt követ az e-közigazgatásban. Most a BM-ben újra egy helyen tartják kézben az e-közigazgatást. A felhő-technológiák kérdése, az elektronikus aláírás ügye fontos téma lesz. A Miniszterelnökség foglalkozik területi közigazgatással, kormányablakokkal, közműcégek reformjával. Fontos a szélessávú internet terjesztésének komplex programja.
Az infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár végül a kormányzat, a piac és a társadalom együttműködéséről beszélt: szerinte a kormányzatnak szüksége van a piac szereplőivel való együttműködésre. Bódi Gábor szerint nem feltétlenül a legjobb megoldás, ha a piaci szereplők egyesével próbálnak megállapodásra jutni a kormánnyal, sokkal jobb lenne, ha a piaci szereplők együtt jelennének meg javaslataikkal, törekvéseikkel. Ez történt az internetadó ügyében az elmúlt hetekben - tette hozzá. Az együttműködéssel lehet egy sokkal jobb digitális gazdaságot, piacot építeni. Élni kell azzal, hogy a kormány felső vezetése észrevette az infokommunikáció világát, annak fontosságát.
„Élni kell azzal, hogy a kormány felső vezetése észrevette az infokommunikáció világát, annak fontosságát” – mondta Bódi Gábor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, az infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár (Miniszterelnökség) a balatonfüredi Infotér Konferencián, amely az Informatika a Társadalomért Egyesület szervezésében kerül megrendezésre. Bódi Gábor arról beszélt: szerinte négy év kormányzás után vannak eredmények. Öt területről beszélt előadásában. Az első téma a struktúra kérdése volt: Bódi Gábor szerint az elmúlt évek kormányzásában sok kritikát kapott a kormányzat, hogy nem egy helyen volt összefogva az informatika.
