Körülbelül ennyire egyszerű, mégis nagyszerű ötlet volt az a rendezvény, melyet az Európai Programozás Hetére készítettek a Füleki Gimnázium informatika szakos tanárai.
A Programozás Hete október 11-től 17-ig tartott. A rendezvényhez való csatlakozáshoz a http://codeweek.eu oldalon lehetett regisztrálni. A regisztráló intézmények felkerülhettek a rendezvényeket bemutató európai térképre. A rendezvénysorozat célja az volt, hogy a népszerűsítse az informatika, azon belül is a programozás fontosságát. Bármely oktatási intézmény, informatikai szakkör csatlakozhatott, de a szervezők főleg olyan intézményeket kívántak megszólítani, amelyek külön hangsúlyt fektetnek a számítástechnikára vagy a természettudományokra. A program szervezői javaslatokat is tettek: informatika vagy egyéb óra keretében lehet előadást tartani a programozásról, programozási versenyt lehet hirdetni az iskolán, vagy be lehet mutatni a programozói iskolai szakkör munkáját.
A Füleki Gimnáziumban október 14-ére időzítették a Programozás Hetének keretében szervezett rendezvényt. Az első két tanítási órán a gimnázium diákjait vonták be a programozásba. Először meghallgattak egy érdekes előadást nemcsak a programozásról, hanem magyar sikertörténetekről is a programozás területéről. A második tanítási órán azt tűzték ki célul, hogy az iskola 100 diákja egyszerre programozzon 45 percen át. Volt, aki számítógépen, volt, aki laptopon, volt, aki táblagépen írta a programsorokat, amelyhez minden gépet az iskola biztosított. A diákok különböző programozási nyelveken dolgoztak, köztük grafikus platformokon is. Hamarosan az eredmény is meglett: az iskola száz diákja egy tanítási óra alatt 9704 programsort írt meg.
Délután a környező alapiskolák nyolcadikos, kilencedikes diákjait fogadták a gimnáziumban, ahol a gimnazisták mutatták be fiatalabb társaiknak a saját maguk által írt programokat, és azt is, hogyan készítették őket. Majd átvette a szót az egész rendezvény ötletgazdája, Tomolya Róbert. A gimnázium informatika szakos tanára közölte a vendégül látott alapiskolásokkal: „Innen ma mindenki úgy megy haza, hogy már írt egy programot.” Ígéretét teljesítette is, s lépésről lépésre haladva mindenki közvetlenül kipróbálhatta a programozást. Közben többször is elhangzott, minden csak az egyéni kreativitáson múlik. „Csak ki kell találni!” A lelkes diákoktól megkérdeztük, csináltak-e már ilyet. „Még nem programoztam korábban, de nagyon tetszett, jó volt” – válaszolta Peti Viktor.
A programozást vagy kódolást a számítógépek használatának „művészeteként” emlegetik. Digitális világunkban már mindenki kapcsolatba kerül így vagy úgy a digitális technológiával, de általában csak felhasználók vagyunk. A programozókból hiány van, és az előrejelzések szerint a programozás még sokáig hiányszakma is lesz. Talán mert ez is olyan, mint Kolumbusz tojása: ha egyszerűnek is tűnik, mégis csak ki kell találni…
