A reklámokra, hirdetésekre kivetett adó nemzetközi gyakorlatát, szabályozást megvizsgálva született meg a magyar reklámadó törvény. A jogalkotói cél teljesült. A törvény világos, rövid és egyszerű. Az is természetes és megszokott, hogy egy új adófajta bevezetésénél az új adóalanyok tüzetesen megvizsgálják a szabályokat, és kutatják, keresik, hogy létezik-e olyan értelmezés, amelynek segítségével mentesülhetnek az új közteher megfizetésének kötelezettsége alól. A reklámadó törvény azonban világos, egyszerű és félreértelmezhetetlen, a szabályokat csak nagy nehézségek árán lehet félremagyarázni.
A reklámadó törvény egyértelműen fogalmaz: reklám közzététele adóköteles abban az esetben, ha a közzététel a törvényben meghatározott platformon valósul meg. Vagyis annak a vállalkozásnak, amelynek reklámbevétele van, gyakorlatilag csak azt kell megvizsgálnia, hogy hol jelent meg a reklám. Ha a közzététel a médiaszolgáltatásban, Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomó részt magyar nyelvű sajtótermékben, szabadtéri reklámhordozón, bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, valamint az interneten, zömében magyar nyelven vagy többnyire magyar nyelvű internetes oldalon történik, akkor az adókötelezettség fennáll.
A reklámadó törvény azt is pontosan meghatározza, hogy 500 millió forintos reklámközzétételből eredő bevétel alatt nem kell reklámadót fizetni, sőt még bevallást benyújtani sem.
Az előzetes adatok szerint augusztus 20-ig az idei első adóelőleg-fizetési kötelezettségének több mint 700 adózó eleget tett. Az államkasszába 1,3 milliárd forint adóelőleg érkezett, amely megfelel az időarányos kormányzati elvárásoknak.
A jogszabály értelmezéséhez segítséget nyújt az NGM és NAV szakemberei által készített információs füzet, amely a NAV honlapján érhető el.
