Ebben az időszakban új kihívások és változtatási kényszerek érték a közigazgatást, a tanácsokat ugyanis felváltották az önkormányzatok. A 2010-es év ismét egy korszakváltást hozott, ami úgy tűnik 20 évenként bekövetkezik 1950 óta - mutatott rá Horváth János, az Informatikai Tárcaközi Bizottság ex elnöke.
Az informatika és a szervezés együtt próbálnak megjelenni, utóbbi feladata a célok és a folyamatok összehangolása térben és időben. Szervezés azóta létezik, mióta az emberiség. Az informatika pedig a számítógéppel támogatott folyamatok rendszerré szervezése, működtetése, beleszámítva az eszközrendszert, mely ezt a működést garantálja. Ez 1950-től követhető nyomon, akkor tette lehetővé a technikai fejlődés - mondta a stúdió vendége.
Magyarországon 40 évig tanácsi igazgatás volt. A számítástechnikával egy intézet foglalkozott, az Államigazgatási Szervezés Intézet, ahol nagyon komoly munka folyt, majd 1971-ben megalakult a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program, mely négy éves tervciklusokat hajtott végre, célja pedig az volt, hogy fejlett ipari országgá váljunk. A terv 1990-ben járt le, de előtte már jelentek meg lakcím-, ingatlan-, népesség nyilvántartások is, ezek azonban centrális felépítésűek voltak, adatbázisban nem jelentek meg. Megalakult viszont az állami számítógépes szolgálat, mely három megyében már önálló szervezési egységként működött.
Az 1990-es átalakulás után, külföldi példák alapján lehetett látni az önkormányzati ás az állami feladatokat, de az informatikai munkát forrás hiányában az önkormányzatok helyben látták el. Később bár néhány tárca megerősödött, de ezeket a feladatokat továbbra sem tudták átvenni, így 2010-re ismét megérett a helyzet a változásra - hangsúlyozta Horváth János. Ennek szükségességét az is alátámasztotta, hogy az 1507 tanácsból 3093 települési önkormányzat jött létre, megszűnt a hierarchikus irányítás a megyei és a települési önkormányzatok között. Decentralizált szervezetek jöttek létre és így 2010-re már 40 hálózatból próbálták irányítani a települések vezetését.
Bár az önkormányzati informatika elindult hazánkban, mint önálló terület, de sok fejlesztés zsákutcába jutott. A szakértő szerint az is probléma, hogy nem lehet egységesíteni az informatikai hálózatot, mert egy több ezer fős nagyvárosban nem ugyanazokat a szolgáltatásokat kell és lehet nyújtani, mint egy néhány száz fős kistelepülésen.
Az elektronikus ügyintézés is csak egy-két önkormányzatnál működik, ami tarthatatlan. Szintén sajnálatos, hogy bár jó részük elérhető interneten, de nem frissítik a honlapjukat – véli rádiónk vendége. Egyre erőteljesebben az Európai Unió tagjai vagyunk és a közösség igényeire oda kell figyeljünk. Az informatikai eszközrendszer is gyökeresen átalakult az elmúlt 20 évben. A felnövekvő generáció pedig, aki beleszületett az informatika világába már nem fogad el akármit az önkormányzatoktól. A hatékony működéshez meg kell határozni mi az állami és mi az önkormányzati feladat és ehhez milyen eszközök szükségesek. Rögzíteni kell az új helyzetet, a feladatokról leltárt kell készíteni, meg kell határozni a kötelezettségeket, a forrásokat igény szerint kell elosztani és biztosítani kell a humán erőforrást is - hívta fel a figyelmet Horváth János.
A korszakváltás általában a tudományhoz kötődik, de nálunk az 1990-es rendszerváltás hozta ezt magával. Ekkor került be hazánkba új fogalomként az önkormányzati informatika, az 1950-1990-ig tartó tanácsi rendszert váltó önkormányzatok megalakulásával. 2010-re azonban ismét megérett ez a terület a változtatásra - emelte ki Horváth János, szakértő a Rádió Orienten. Az önkormányzati informatikával ma már napi kapcsolatban vagyunk. Az elnevezés a rendszerváltás után új fogalomként került be a köztudatba, amikor a jogászokat is meg kellett győzni arról, hogy ez egy létező téma, amivel foglalkozni kell.
