Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint kulcsfogalmakról van szó a Facebook esetében, amely amennyire jó, ugyanannyira rossz is tud lenni, és mindig a felhasználó személyiségéről ad információt. Mivel az ember társas lény, természetes szükséglete, hogy ismerkedjen, kapcsolatokat építsen, és ezeket fenntartsa. Pszichológiai értelemben akkor van baj, ha valakinek a facebookos tevékenysége az egész életére negatívan tud hatni – a munkájára, személyes kapcsolataira. Ekkor a függőség is megjelenhet mint probléma.
Makai Gábor szerint személyiségtípustól függ, ki hogyan használja a Facebookot. Vannak például, akik állandóan a magáról készített képeket, szelfiket tesz fel, az ilyen önimádó emberek arra használják a közösségi oldalt, hogy a középpontban lehessenek. Hozzátette: ezeknek az embereknek az önértékelése valójában nagyon gyenge lábakon áll. A nárcisztikus mellett további típusok a „kukkoló”, az informátor vagy éppen az „evangélista” – aki idézetek, gondolatokat kiposztolva megmondja, „mi a helyes”.
Magyarországon már 4,8 millióan használják a Facebookot, és a szám folyamatosan emelkedik. A közösségi oldal szolgáltatásait igénybe vevők között kissé több a nő, a nagyjából 2,5 millióan vannak. A felhasználók nagy része a mobilján keresztül csatlakozik a felülethez.
A Social Daily kutatása szerint a tipikus magyar Facebook-felhasználó városban él, 25-35 év körüli, androidos telefonja van, szeret kertészkedni, biciklizni, szereti a pizzát, a jó rockzenét és néha online videojátékokkal játszik, tart az internetes vásárlástól, de egy-két alkalommal már kipróbálta.
A közösségi médiára specializálódott kommunikációs cég adatai szerint a magyar gyerekek átlagosan kilencéves korukban kezdik el használni a világhálót, 60 százalékuk naponta felmegy a netre. A legfiatalabbak tanuláshoz kevésbé, inkább a barátokkal való kapcsolattartásra használják az online lehetőséget, 96 százalékuk látogat közösségi portálokat.
Utóbbi adathoz is kapcsolódik Gombos Zsolt online marketing szakember megjegyzése, aki szerint az is problémákat okozhat, ha valaki nem tudatosan túlságosan személyes információkat is közzétesz a neten. Bár az utóbbi időben, változás figyelhető meg, de még mindig rengeteg az így kikerülő adat - hangsúlyozta. Makai Gábor hozzátette, épp ezért a gyerekeknek meg kellene tanítani, hogyan használják a közösségi oldalt. Gombos Zsolt szerint azonban ez csak úgy lehetséges, ha a szülők maguk is gyakorlati ismereteket szereznek a közösségi oldalról.
