Pontosan milyen területekért felel, mik legfontosabb rövid és középtávú célkitűzései?
Helyettes államtitkárként elsődlegesen a központosított kormányzati informatikai üzemeltetés és fejlesztés felügyeletéért, az e-gazdaság fejlesztéséért, a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság felállításáért és működésének irányításáért felelek, és teljes körű igazgatási és jogi támogatást nyújtok az infokommunikációért felelős államtitkár tevékenységének ellátásához. 1 éves időtávban kiemelt célom, hogy biztosított legyen a közigazgatási reformfolyamatban kialakított új intézményrendszer teljes körű infokommunikációs ellátása, magas színvonalon és fenntartható finanszírozási modellben. Középtávú célként a kormányzati informatikai konszolidáció kiterjesztése a cél, a további hatékonyságnövelés érdekében.
Van-e még esélye egy önálló infokommunikációs operatív program megvalósításának a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban? A vitában melyek a fő törésvonalak a pro és a kontra érvelők között?
Jelenleg úgy tűnik, hogy nem lesz önálló infokommunikációs operatív program, de sikerült azt elérnünk, hogy az infokommunikációs fejlesztések 2014 és 2020 között a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretein belül valósulnak meg, ezáltal nagyobb fokú szinergiát és költséghatékonyságot érhetünk el.
Az önök tervei szerint milyen nagyságrendű összeget fordíthatunk az infokommunikációs és az elektronikus közigazgatási fejlesztésekre a következő 7 évben és melyek lesznek a leghangsúlyosabb fejlesztési irányok?
Még nem dőlt el, hogy a GINOP egyes prioritásaira mennyi forrást lehet elkülöníteni, célunk, hogy a szektor kiemelt fontosságának megfelelő forrás biztosított legyen 2014 és 2020 között. Az infokommunikációs fejlesztéseken belül5 hangsúlyos fejlesztési irány van:1) a versenyképes IKT szektor fejlesztése, 2) a digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása, 3) az elektronikus közigazgatás és kiemelt közszolgáltatások infokommunikációs fejlesztései, 4) az infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése, valamint 5) a szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése.
Lehetséges-e a forrásvesztés a jelenleg futó uniós programokkal kapcsolatban, hol látja a kritikus területeket? Van-e még idő a korrekcióra?
Az NFM a 2012. november óta működő EKOP projekttámogatási rendszer keretében folyamatosan nyomon követi a projektek előrehaladását, beavatkozást igénylő esetekben megtesszük a szükséges intézkedéseket. A jelenlegi kifizetési tervek alapján a 2013. évi abszorpciós célok teljesíthetőek, ami azt jelenti, hogy ha a kedvezményezettek az elvárt ütemben tudják megvalósítani a projekteket, akkor várhatóan nem lesz ebben az évben forrásvesztés. Ennek érdekében az intézményrendszer oldaláról is folyamatosak a gyorsítást biztosító intézkedések (pl. humánerőforrás bővítés a jóváhagyási folyamatok gyorsítására).
Tekintettel arra, hogy a 2007-2013-as programozási időszak vége felé közeledünk, ezért a projektek többsége már megvalósítási fázisban van, amely során a legnagyobb kockázatot a közbeszerzési eljárás lebonyolításának hosszú időigénye jelentheti. Az akciótervben ezért is nevesítenek olyan kiemelt projekteket, amelyek esetében a beszerzések rövid idő alatt lebonyolíthatóak, hozzájárulva ezzel a 2013. évi kifizetési célok teljesítéséhez.
A hazai információs társadalom építésének egy nagyon ambiciózus kormányzati célkitűzése volt a digitális analfabétizmus drasztikus csökkentése, a ciklus elején szó volt 1 vagy akár 2 millió új digitálisan írástudó bevonására, hogy áll ez a törekvés, milyen eredmények vannak ezen a területen?
A Magyar Infokommunikációs Jelentés adatai szerint 2010-2012. között a 15 év feletti digitálisan írástudatlanok aránya 48,4 %-ról 43,5 %-ra csökkent, ami becslések szerint közel 500 ezer főt jelent a teljes lakosságon belül. Az állam ezt a folyamatot több európai uniós felnőttképzési programmal segíti, így például a TÁMOP 2.1.2 Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című kiemelt projekt vagy a TÁMOP 2.1.3 Munkahelyi képzések program keretében. Az információs társadalom kiterjesztésében kiemelt szerepük van az eMagyarország programban dolgozó eTanácsadóknak, akik jellemzően 5 ezer fő alatti településen segítik a lakosságot. Emellett Miskolcon várhatóan ősszel mintegy 20 ezer háztartás juthat csekély összegű internet előfizetés vállalása esetén laptophoz. Említendő még a GOP 3.1.2 projekt, amely 20 mrd Ft-os keretösszegével a hozzáférésen keresztül kínál esélyt a kedvező árú internet előfizetéshez és így a digitális írástudók táborának kiszélesítéséhez, jellemzően hátrányos helyzetű térségekben.
Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár az Információs Társadalom Parlamentjén jelentette be a kormányzati infokommunikációs stratégia legfontosabb elemeit, mikor hozzák nyilvánosságra a végleges stratégiát?
Jelenleg folyamatban van a stratégia társadalmi egyeztetése, amely augusztus 31-én zárul le, így reményeink szerint a Kormány szeptemberben már el is fogadhatja a végleges stratégiát.
Az NFM együttműködése a civil szektor szereplőivel eddig is példamutató volt, mely szervezetekkel kíván aktívabban együtt dolgozni a továbbiakban is?
Ahogyan eddig is, a jövőben is nyitottak vagyunk az infokommunikáció ügyét képviselő társadalmi szervezetek iránt, velük együttműködve kívánunk dolgozni.
Köszönjük!
