A tanácskozáson a vita a körül kezdődött, hogy kit és mivel kell támogatni? Egyöntetű volt az az álláspont, hogy a vállalatoknak azt a részét, amelyik akár indirekt módon is hozzájárul a növekedéshez, támogatni kell. Helytelen az az álláspont, amelyik csak az exportképes KKV szektort erősíti, hiszen ők figyelmen kívül hagyják azt a hatást, hogy egy erős és viszonylag homogén kisvállalati körből kerülhetnek ki a „válogatott játékosok” - hangzott el a tanácskozáson.
Csúcstalálkozó markánsan megfogalmazta: a vállalkozók közötti még szorosabb network-hálózatokra van szükség. Többen egyetértettek abban, hogy a kisvállalatok tájékoztatása még mindig hiányos, a cégek nem ismerik a piacaikat.
A CSMKIK a Széchenyi Kártya lehetőségeit is megemlítette és kiderült, összefüggésbe hozható a lehetőség az exporttal.
A szegedi KKV Csúcs arra kérte a kormányt, hogy fokozza a szektor támogatását. A támogatás több síkon egyszerre kell, hogy érvényesüljön. A mikro vállalkozások esetében – akár kísérletképpen kisebb fókusz csoportban – radikálisan csökkentse az adminisztratív terheket. Ma a kisvállalatok adminisztratív tennivalói témakörök és adatmennyiség vonatkozásában szinte egybeesnek a nagyokéval. Ennek az a következménye, hogy az egy fő munkaerőre, vagy az egy forint árbevételre eső adminisztratív teher a KKV szektorban aránytalanul és megalázóan magasabb a nagyvállalati adatoknál - áll a közleményben.
Tegye érdekeltté a nagyvállalatokat és az exportképes nyereséges kicsiket abban, hogy hazai beszállítókat alkalmazzanak. Ez látszólag ellene szól az uniós versenyjognak, de nem a józan észnek. Környezetvédelmi okai is lehetnek annak, ha egy-egy vállalat 50 km-en belülről vásárol.
A duális képzésben kapjanak kiemelt szerepet azok a vállalkozások, akiknek a vezetői kiválóak, de cégeik nem tudtak még labdába rúgni, sem beszállítói, sem közvetlen exportőri minőségben. Ők olyan szereplők lehetnek, mint a fociban a nevelő egyesületek, akik kiválasztják, felnevelik a tehetségeket, hogy azután ellentételezés fejében más munkaadóknak adják tovább.
Mint írják, Lenner Áron Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Magyarország KKV követe összefoglalójában szinte kivétel nélkül egyetértett a vállalkozások és az ernyőszervezetek felvetésével. Bepillantást engedett a jogalkotási munka folyamataiba is és nem hagyott kétséget, hogy a kormány a KKV szektor fejlesztésében érdekelt. Örömmel vette a KKVHÁZ felvetéseit, és arra biztatta ezt a közösséget, hogy javaslataikkal támogassák a minisztérium munkáját.
A kormány tegye érdekeltté a nagyvállalatokat és az exportképes kkv-kat abban, hogy hazai beszállítókat alkalmazzanak. Emellett szükség van a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek jelentős csökkentésére – hangzott el a KKV Csúcstalálkozón Szegeden, szerdán. Az eseményen résztvevő Lenner Áron Márk helyettes államtitkár egyetértett a vállalkozások és az ernyőszervezetek felvetésével. A szegedi tanácskozás vezértémája az export volt, de elkerülhetetlenül szóba került a kisvállalati lét más összefüggése is - írja közleményében a KKVHÁZ Zrt. A KKV szektor szereplői országosan a GDP 50 százalékát termelik meg úgy, hogy az összes munkavállaló 75 százaléka itt kerül foglalkoztatásra. A szektor az exportból is kiveszi a részét, nem is elhanyagolható módon, mintegy 27 százalék származik a hazai „kicsiktől”. Az arányok Csongrádban még talán erősebben is billennek a KKV szektor felé, hiszen a megye nem rendelkezik olyan nagyvállalati export kapacitással, mint néhány társa.
