A hazai informatikai és távközlési és elektronikai szektor 20 000 vállalkozása 80 000 embernek ad munkát. Elektronikai eszközök gyártásával további 70 000 fő foglalkozik, így az IKT szektorban összesen 150 000 ember dolgozik, a foglalkoztatottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban.
Az IKT a gazdaság legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 3000 milliárd Ft nettó árbevétel mellett kb. 300 milliárd Ft adót fizet be a magyar költségvetésbe. Az elektronikai gyártás további 4000 milliárd Ft-tal járul hozzá a GDP-hez. Iparágunk a mezőgazdaság után a legnagyobb foglalkoztató.
Az ágazat jövedelemtermelési potenciálja nem áll meg az országhatároknál. 2013-ban az iparág 200 legnagyobb exportálójának tételes adatszolgáltatása alapján, büszkén mondhatjuk el, hogy az éves szoftver és IKT szolgáltatás export meghaladja a 240 Mrd Ft-ot. Figyelembe véve, hogy ágazatunk hozzáadott érték tekintetében 7-szerese a nemzetgazdasági átlagnak, kijelenthető, hogy a teljes hazai export hozzáadott érték 7-8%-t az IKT adja. Ráadásul a hazai IKT szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a 2008-as gazdasági válság óta is az előző 5 évben folyamatos növekedést mutatott.
Nemzetközi felmérések mutatják, hogy szakemberekből óriási hiány van a globális infokommunikációs szektorban, ezért növelni kell a képzés hatékonyságát és az abban részt vevők számát. Európában jelenleg 800 ezer betöltetlen informatikai munkahely van és ez a szám 2015-re 1 millióra nő; eközben Magyarországon 2012-ben összesen 2500 informatikus szerzett diplomát, az ágazatban pedig megindult a csendes elvándorlás.
Meggyőződésem, hogy az ágazatban továbbra is vannak növekedési tartalékok. A már exportáló IKT vállalkozások exportforgalma 15%-kal nőtt egy év alatt. 2020-ra prognózisunk szerint ez a bázis megduplázható, ha sikerül áttörést elérni további cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatásában. A nemzetközi vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítése illetve új központok létrehozása munkahelyek tízezreit teremtheti meg. A vállalatok számára juttatott hazai és uniós K+F+I források kb. 60%-a valamilyen tartalmú IKT fejlesztést támogatott, ez még akkor is nagyszerű arány, ha tudjuk, hogy az eredmények hasznosulása és piacra jutása nem volt minden alkalommal sikertörténet. A következő 7 évben lényegesen több, kb. évi 150 Mrd Ft hazai, közvetlen vagy közvetett uniós forráshoz juthat hozzá az ország. Mindannyiunknak aktívan dolgozni kell azon, hogy ennek a pénznek iparágunkra eső része valóban gazdaságfejlesztési célokat szolgáljon.
Az elmúlt évben, a 7 éves EU költségvetési ciklus lezárásának köszönhetően lendületet vettek a kormányzati IKT projektek is. Az EKOP források lezárultak, de várhatóan a következő 7 évben is a közösségi forrás lesz a kormányzati IKT beruházások fedezete.
A sok vitát kavart e-útdíj és online pénztárgép projektek megmutatják, hogy informatikai megoldásokkal fokozható az ellenőrzés, átláthatóság és a költségvetés többlet forrásokhoz juthat, de az ötlettől a megvalósításig számtalan helyen kaphat gellert a jó szándék, ezért a professzionális előkészítés és projekt menedzsment elengedhetetlen.
Az IVSZ szerepe
Ezért 2013-ban évben érdekképviseleti és piacépítési tevékenységünk fókuszában az IKT ágazat markáns pozicionálása a 2014-2020-as tervezési időszakban, a magas hozzáadott értéket termelő hazai exportképes kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása és a start-up ökoszisztéma megteremtése volt.
Az IKT források helye a 2014-20-as tervezésben még nem végleges, de nagy valószínűséggel önálló prioritásként szerepel a GINOP-on belül kb. 300 Mrd-os dedikált IKT forrás, és ettől függetlenül további kb. 300 Mrd Ft érhető el az iparág számára pl. innovációs vagy közlekedési, energetikai projektekre. Szövetségünk az év végén kiáltvánnyal fordult a kormányzathoz annak érdekében, hogy lehetőség szerint ezeket a forrásokat végrehajtás szempontjából egységesen kezelje, ennek eredményéről talán tavasszal már beszámolhatunk. Kiemelt célkitűzésünk, hogy az innovációs forrásokból tovább erősödjön az elektronikai, informatikai és távközlési konvergencia, a hazai és jelen lévő nemzetközi vállalkozások a felsőoktatás szereplőivel közösen jelentős értéket tudjanak Magyarországon előállítani.
Az IVSZ tavasszal sikeres konferenciával robbant be a hazai start-up világba, éppen jókor, hiszen év végére alig telt el nap start-up hírek nélkül. Ezek a cégek jelentik az iparágunk jövőjét, az innováció motorját, az értékláncban ezeknek a cégeknek egyre nagyobb a hozzáadott értéke. Örvendetes a pezsgő start-up élet, az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt aktívan felkarolta, a „gazella” pályázat segítségével létrejött 4 új inkubátorház, de legfőképpen az a sok csillogó szemű fiatal aki IKT vállalkozásban látja a jövőjét. Decemberben az AppraMagyar! mobil fejlesztői versenyünkre 160 pályámű érkezett, igazán jó rajt volt tehát az IVSZ számára a 2013-as év start-up szempontból. DIGITALEUROPE tagságunknak köszönhetően európai szintre emelkedett az általunk kidolgozott start-up program: a DIGITALEUROPE elnöksége elfogadta és felvette a témát kiemelt programpontjai közé, ezáltal kezdeményezésünk európai szintű képviseletet kapott.
Fontos jövőbeni feladatunk, hogy igazi áttörést érjünk el az IKT szektor társadalmi megítélésében. Az ország méretéhez képest világszinten is sikeres technológiai innovációink eredményei, a globális piacon is versenyképes iparági teljesítményeink a legtöbb magyar ember számára nem ismertek vagy csak mostanában kezdenek ismertté válni. A fiatalok körében nem eléggé népszerű a szakmánk, mindez egy olyan közegben, ahol ma már az informatikát és telekommunikációs eszközök alapszintű kezelését mindenkinek alkalmaznia kell a mindennapokban. A technológiai tudás többé nem egy önálló szakma, hanem egy univerzális képesség és egy általános környezet.
Kritikus fontosságú tehát az oktatás, amelynek – hasonlóan az európai és amerikai gyakorlatokhoz - már kisiskolás korban a magyar szellemi teljesítményt erősítő tudás felé kell terelnie a fiatalokat az informatikai témájú képzések bevezetésével. Ezért az IVSZ a már régóta stratégiai területként kezelt és egyébként komoly hiányosságokkal rendelkező felsőfokú és szakképzés fejlesztése mellett a közoktatás radikális megreformálása mellett száll síkra. Hamarosan meghirdetjük „programozz.org” kezdeményezésünket, melyet az IVSZ által létrehozandó Technológia a Társadalomért Alapítványon keresztül kívánunk népszerűsíteni. Az elsődleges cél a programozás játékos megismertetése és megkedveltetése az erre nyitott pedagógusok segítségével a 6 és 15 év közötti fiúk és lányok körében, a gyerekek és szüleik orientálása az IT világa felé.
A stratégiai lépések mellett a szervezet életében is történtek változások. Az IVSZ elnöksége Budafoki Róbert, Ghymes Balázs és Schvarcz Zoltán személyében új tagokkal bővült, szeptember közepétől pedig Major Gábor személyében új főtitkár irányítja az IVSZ-t.
365-re emelkedett a taglétszám, jelentősen bővítettük szolgáltatásaink körét. Ezúton is szeretném megköszönni a munkáját minden elnökségi tagnak, munkacsoport vezetőnek, egyéb tisztségviselőknek, az iroda munkatársainak és mindenkinek, aki idejét és energiáját áldozta tavalyi évben arra, hogy eredményesen működjünk.
Megtisztelő volt az a bizalom, hogy az IVSZ történetében először, újabb 3 évre elnöki mandátumot szavazott nekem a Közgyűlés. A minden korábbinál nagyobb verseny a tagság valamint a szervezetet kívülről figyelők figyelmét is ráirányította arra a tényre, hogy a szervezet fontos szerepet tölt be a gazdasági életben, véleményünkre figyelnek, hallgatnak. Biztosítalak, hogy az IVSZ vezetését ennek megfelelő felelősséggel és lelkesedéssel látom el, és egyúttal szeretnélek arra kérni, hogy amennyire időd és energiád engedi, vegyél részt Te is aktívan a szervezet munkájában.
Üdvözlettel: Laufer Tamás
