Az IVSZ novemberben 600 milliárd forintot kért a kormánytól az infokommunikációs (IKT) ágazat fejlesztésére a 2014–2020-as európai uniós támogatási időszakra. Megkapják?
– Reményeink szerint igen, azonban még nem tudni pontosan, mivel a tervezési fázisban vagyunk. Az biztos, hogy kérésünk kritikus fontosságú az ország fejlődése szempontjából – ez egy befektetés, amelynek megtérülése biztosra vehető.
– Miért?
– Elsősorban azért, mert az info-kom-mu-ni-ká-ció fejlettsége a gazdaság minden egyes ágazatára érezhető hatással van. Bármely szektorban működik egy cég, a korszerű infokommunikációs megoldásokkal hatékonyabbá válhat. Másrészt azért, mert a szoftverexport a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet. Jelenleg több mint 240 milliárd forint értékben exportálunk szoftvert, aminek zöme hazai hozzáadott érték. Magyar szakemberek állítják elő jelentős külföldi beszállítók nélkül. A 240 milliárd öt év alatt megduplázható, de ehhez invesztálni kell az oktatásba, serkenteni kell az innovációt, és támogatni az új cégek létrejöttét és megerősödését.
– Az előző uniós időszakban hogy teljesítettünk az infokommunikációs fejlesztésekben?
– Az infokommunikációs szektor az elmúlt években is kimondottan jól teljesített, igaz ugyanakkor, hogy komoly regionális eltérések vannak. Közép-Magyarországon – Budapesten és Pest megyében – kialakult egy erős, globálisan versenyképes infokommunikációs ipar. A magyar GDP-ből így is 10 százalékos szeletet hasít ki az IKT ipar, míg az EU-28 egészében csak 5,5 százalék ez az arány.
– A gazdaságpolitika a sok munkahelyet teremtő termelő ágazatokat támogatja a leglátványosabban. A foglalkoztatásból mennyire veszi ki a részét az IKT szektor?
– Jóval százezer fölötti az informatikai munkahelyek száma, ha azokat is ideszámítjuk, akik más profilú cégnél a területtel foglalkoznak, például rendszergazdák egy újságnál. Ráadásul e munkahelyek kiemelkedő eltartó képességgel bírnak: magas az átlagfizetés és a befizetett adó.
– Mely területeken kell javulnunk?
– Ahol elmaradunk az uniós átlagtól, az a lakosság digitális írástudása, a kis- és középvállalkozások informatikai rendszereinek fejlettsége, a széles sávú internet és a digitális eszközök elterjedtsége.
– Mit lehet tenni 2014 és 2020 között a helyzet orvoslására?
– Ösztönözni kell az infokommunikációs cégek létrejöttét, segíteni kell fejlődésüket, innovációs aktivitásukat. Szükség van komplex térségfejlesztést indukáló infokommunikációs projektekre, mint például a kormány által kezdeményezett Digitális Közösség projekt, melynek kísérleti szakasza tavaly év végén indult el Miskolcon. A program révén olyan digitális tartalmak, szolgáltatások, oktatás és korszerű infrastruktúra válik nagy tömegek számára elérhetővé, amely javítja az életminőséget, szélesíti a tudást, növeli a foglalkoztatottságot. A komplex és átfogó megközelítés orvosolja a korábbi kezdeményezések hibáit, melyek sokszor csak egy-egy elemet céloztak meg, ami eredménytelenségre ítélte őket. Hiába kap valaki oktatást, ha nincs otthon eszköze, amin gyakorolni tud, vagy fordítva, hiába van eszköze, ha nem kap oktatást és tartalmat.
– Az IKT szektor a válság kitörése óta is nő. Miért ide pumpáljunk még több pénzt?
– Azt nem szabad elfelejteni, hogy az uniós források célja nem a jótékonyság, hanem a gazdaság fejlesztése és a versenyképesség növelése. Az IKT szektor munkahelyeket teremt, még évtizedekig nagy potenciál van benne, és Magyarország ezen a területen bizonyíthatóan kiváló adottságokkal rendelkezik – jó példa erre a 240 milliárdos szoftverexport.
