A megválaszolandó kérdések közé tartozik az is, hogy külföldi érdekcsoportok kiket és milyen céllal támogatnak Magyarországon érdekeik érvényesítésére.
A bizottság - amely meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be - munkájáról március 18-áig készít jelentést a parlamentnek, elkülönítve a minősített adatot tartalmazó részeket. A testület létrehozásáról szóló határozati javaslat alapján a kért adatokat mindenki köteles a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a bizottság előtt megjelenni.
A nyolctagú bizottság elnökét a Fidesz adhatja, két alelnökére a Fidesz és az MSZP frakcióvezetője tehet javaslatot. A bizottságba három tagot a Fidesz, egyet-egyet a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP frakciója delegálhat, és helyet kap benne egy független képviselő is.
Bizottsági taggá csak a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésen megfelelt képviselők választhatók, ugyanez igaz a megbízott szakértőkre.
Március közepéig készíti el jelentését az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló parlamenti bizottság, amelynek létrehozásáról kedden egyhangúlag döntött az Országgyűlés. A testület feladata lesz feltárni, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket, azaz hogy Magyarország az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által lehallgatott országok közé tartozott-e, vagy "csak eszköze volt az NSA egyéb tevékenységének". kai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által lehallgatott országok közé tartozott-e, vagy "csak eszköze volt az NSA egyéb tevékenységének".
Tisztáznia kell azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.
