Az AKI 1973-ban egyesült az Akadémia Számítástechnikai Központjával (SZK) és ekkor kapta az MTA SZTAKI nevet. Az 1960-ban alakult SZK az akadémiai Kibernetikai Kutatócsoportból fejlődött ki, itt építették az első magyar számítógépet (M3) és az egyesüléskor az ország legnagyobb számítógépét (CDC-3300) üzemeltették. Az AKI elsősorban az ipari automatizálás, a számítógéppel segített tervezés és a folyamatirányítás témakörével foglalkozott. Mindkét előd-intézmény a maga szakterületének hazai
úttörő kutatógárdájából fejlődött ki.
Az MTA SZTAKI rövid időn belül a műszaki fejlesztés és kutatás, valamint a számítástechnika alkalmazás egyik hazai alapintézményévé vált. Az MTA SZTAKI történetének fél évszázada abba a periódusba esik, melyet elterjedten az
„informatika évszázadának” neveznek. Hihetetlen volt a fejlődés a számítástechnikai eszközök teljesítménye, a tárolókapacitások és a teljesítményegységre jutó árcsökkenés terén. Eredményképpen az informatikai alkalmazások betörtek az élet minden területére. Ennek a folyamatnak volt egyik résztvevője az MTA SZTAKI, melynek a rendszerváltás előtti időben különösen fontos szerep jutott a tudás-transzfer és a szakemberek nevelése, képzése területén. Informatikusok generációja sajátította el a szakmát, és a rendszerváltás után közülük sokan sikeres cégalapítók, cégvezetők lettek.
Lényeges szerepet játszott az Intézet a hazai hálózatfejlesztés és az Internet hőskorában. Mindig is – ma is – multikulturális intézet volt, több fontos tudományterületet művelt és igyekezett ötvözni a tudományos kutatást a fejlesztéssel, az alkalmazással és az egyetemi oktatással.
Az elmúlt 50 év néhány megőrzött termékét állítják ki a Lágymányosi utcai székház (Lágymányosi u. 11.) előcsarnokában. Ilyen a GD80 grafikus számítógép (HTSZ gyártmány), a Dialog CNC szerszámgép-vezérlő (EMG gyártmány), a Syster – PC-t megelőző - számítógép (BEAG gyártmány), LanpBOX, X25 kapcsoló-központ, HBOX és MultiGate IP router - az utolsó SZTAKIs hálózati HW fejlesztések. A korai rendszerfejlesztések közül példaként megemlíthető a Péti Nitrogénművek folyamatirányító rendszere (1971), a ferihegyi Légiforgalmi Irányító Rendszer a
SZTAKI-fejlesztésű GD71 bázisán (1974), az Országos Nagynyomású Gázhálózat irányítási rendszere (1983), a Paksi Atomerőmű Rt. kazettaátrakó berendezés irányító rendszere (1984), a Paksi Atomerőmű Rt. számára végzett informatikai rendszerfejlesztések (1985-től napjainkig), a hazai számítógép-hálózat fejlesztések (1985-89).
Több mint egy évtizede az intézet az egyik legkiválóbb hazai szereplője az EU keretprogramjainak, 2001-ben elnyerte az EU „Center of Excellence” címét és az evvel járó pénzügyi támogatást. Szakmailag a legkorszerűbb irányokhoz közeledve rendszeresen megújul, jelenleg a kiber-fizikai rendszerek, a Jövő Internete, a „Big Data”, a virtuális valóság, a Cloud (számítástechnikai felhő); alkalmazási szempontból pedig a gép- és elektronikai ipar, a járműipar irányítástechnikai és informatikai fejlesztései, a logisztika, energetika, az adatbányászati felhasználások jelentik a legfontosabb csomópontokat.
Az MTA SZTAKI folyamatosan aktív részt vállal a felsőoktatásban, a nemzetközi és hazai tudományos szervezetekben, folyóiratok szerkesztőbizottságában. Az Intézet alapításának 50 éves évfordulóját ünnepli szeptember 23-án az Akadémia dísztermében, illetve szeptember 24-én a Lágymányosi és Kende utcai épületekben szakmai előadásokkal, laborlátogatásokkal, melyre várják az Intézet jelenlegi és volt dolgozóit, nyugdíjasait; akadémiai, egyetemi és iparvállalati barátaikat, érdeklődő partnereiket.
50 éves a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (MTA SZTAKI), az ország legnagyobb és legsikeresebb informatikai kutatóintézete. Ezen apropóból nagyszabású akadémiai ünnepséggel, szakmai előadásokkal, laborlátogatásokkal készülnek. Az elmúlt időszak néhány megőrzött termékét pedig kiállítják a Lágymányosi utcai székházban. 1964-ben alakult meg a jelenlegi MTA SZTAKI (egyik) jogelődje, az Automatizálási Kutató Intézet (AKI) a Budapesti Műegyetemen működő akadémiai kutatócsoportok bázisán az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával.
