A BKIK, az OKISZ és a KISOSZ egyaránt támogatja az online adatkapcsolatra képes pénztárgépek üzembe helyezését. Elutasítják viszont azt, hogy a mobilszolgáltatók egyes multinacionális cégekkel a jelenlegi helyzetben a kis- és középvállalkozásoknak kínált ár töredékéért köthetnek adatátviteli szerződést.
"Meggyőződésünk ugyanis, hogy egy állam által kötelezően előírt adatszolgáltatás díja nem lehet kevesebb a nagy cégek esetében, mint a mikrovállalkozások tekintetében, ha az adatszolgáltatás ugyanaz. Különös tekintettel arra, hogy a tárgyalások kezdetén az online kommunikációs szolgáltatók néhány száz forintos díjról tájékoztatták a vállalkozókat" - áll a közleményben.
A három szervezet kéri azt is, hogy kormányzat vizsgálja meg az adatátviteli díj áfatartalmát is.
A szervezetek egyben felhívják a kormányzat figyelmét arra is, hogy hasonló problémák adódhatnak az októberben bevezetésre kerülő elektronikus építési napló vezetési kötelezettség kapcsán keletkező online kommunikációs szolgáltatás díjával.
A BKIK, az OKISZ és a KISOSZ hatósági fix adatátviteli díjat szeretne, ezért tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal - közölték a szervezetek kedden az MTI-vel. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Magyar Iparszövetség (OKISZ) és a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) közleménye szerint a kis- és középvállalkozások tekintetében aggodalomra ad okot az a tény, hogy az online adatkapcsolatra képes pénztárgépek üzemeltetése előre nem kiszámítható adatkommunikációs költséggel jár.
